A 21 éves self-made man influenszerből lett szupersztár Puskás-triplája példa nélküli, és nem egyszerűen magyar poptörténeti szenzáció, hanem több szempontból egy új generáció térnyerésének kitörölhetetlen jele is. Valamint az elmúlt másfél évtizedben történtek következménye is.
Az YPulse ifjúságkutató szervezet szerint az emberek arra törekszenek, hogy szövegesen minél pontosabban fejezzék ki érzelmi reakciójukat. Ez hívta életre az IJBOL-t is.
Az utóbbi években özönlenek az emberek a koncertekre, különösen Krúbi és Azahriah generációja robbant be a magyar könnyűzenébe, őket egyáltalán nem érdekli az állami média, nem ismerik az öncenzúra kényszerét, arról énekelnek, amiről akarnak. Mit történik itt? És mi köze ennek a pandémiához?
December 29-én a Papp László Budapest Sportarénában lép fel a rapper.
Az eddigi ifjúságkutatásokban ez még soha nem merült fel, de a legfrissebb kutatásban már az egyik legfontosabb problémaként említik a 16-29 éves fiatalok.
Az okostelefonnal és közösségi médiával felnőtt fiatalok nem a türelem emberei, a munkahelyi vezetőiktől több odafigyelést igényelnek, de ha jól érzik magukat, jól is dolgoznak.
Bár úgy tűnhet, hogy a videojátékok készítőinek és a játékokba rejtett márkák mögöt állóknak leginkább a tinikre kellene koncentrálniuk, egy új jelentés szerint nem a Z generáció tölti a legtöbb időt a videojátékokkal.
A közösségi platformok közül az Instagram a menő a 14-25 éves korosztálynál, de feljövőben van a TikTok, és akit ez a platform beszippant, az nagyobb eséllyel tölt naponta több mint 4 órát a neten.
A Z generáció (18-26 évesek) tisztában van a jövőbeli karrierjükhöz szükséges digitális készségek fejlesztésének fontosságával. Háromnegyedük (76%) nélkülözhetetlennek tartja az új digitális készségek elsajátítását, és szándékában áll megszerezni ezeket – derült ki a Dell Technologies 15 országban végzett kutatásából.
Az Apple vitathatatlanul jól működő ökoszisztémáján is túlmutatnak azok az okok, amiért a Z generáció tagjai szívesebben használnak iPhone-t (és iOS-es eszközüket), mint androidos készülékeket – mutat rá egy új kutatás.
Átment a történelmi törvénymódosítás az új-zélandi parlamenten.
A vállalati autó, esetleg autóflotta fenntartását nem minden vállalat engedheti meg magának, ez azonban nem jelenti azt, hogy nélkülözni kellene az autókkal járó előnyöket.
A divat- és szépségipar kreatív energiái ma már a virtuális valóságokban áramlanak, a legnagyobb márkanevek 2022-re egytől egyig beléptek a metaverzumokba. Túl vagyunk az első, virtuális valóságban megrendezett divathéten, és NFT-k formájában már virtuális illatok eladása is profitot hozhat. Hova vezet mindez?
Az 1995 után születettek nehezebben dolgozzák fel az egyetemi tanulmányokkal járó stresszt, mint a korábbi nemzedék egyetemistái – derül ki egy friss kutatásból.
Bár aggasztónak tűnő változásokat látunk a mai gyerekeken, a tanároknak és szülőknek nyitni kellene a Z generáció tagjai felé, és nem démonizálni őket. El kell fogadni és meg kell érteni őket – mondja Bereczki Enikő ifjúsági és generációs szakértő, a Rejtélyes Z generáció című kötet szerzője. Szükség van-e még iskolára? Biztosan jó-e a folyamatos multitasking? Van-e pozitív hatása a gyerekekre a videójátékoknak? Interjú.
Generációs, popkulturális, médiatörténeti értelemben is egészen különös jelenségnek vagyunk tanúi az utóbbi időben: minden fesztivál leginkább várt magyar fellépője egy 83 éves énekes, akinek egy több mint 40 éves dalára megőrülnek a tinédzserek. Annak próbáltunk utánajárni, mi a titka Korda Györgynek és a Reptér reneszánszának.
Korábban is mindenhonnan zúdult ránk az elérhetetlennek látszó szépségideál, csakhogy míg a korábbi generációk esetén a filmek rendre véget értek, illetve a divatmagazinokat is becsukhatták, a Z generáció tagjai számára az információ folyamatos, a külsejükre vonatkozó visszacsatolás pedig akár szűretlenül is érkezhet. Részlet A rejtélyes Z generáció című könyvből.
A legfiatalabb magyar internetezőkről készült könyv, mely igyekszik megmutatni, miért lógnak annyit a fiatalok a mobiljukon, és hogy mit fogyasztanak rajta. Guld Ádámmal, A Z generáció médiahasználata című kötet szerzőjével beszélgettünk.
Ma már nem elég a szelektív hulladékgyűjtés, a többször használt bevásárlószatyor ahhoz, hogy a jövő nemzedéke is úgy érezze: teszünk valamit azért, hogy a klímaszempontból apokaliptikus jövőképüket megváltoztassuk. A Z generáció azt várja, hogy ne csak az egyén, de a vállalatok is vállaljanak felelősséget a fenntartható jövőért. Elvárásaik nemcsak külföldön, de a hazai piacon is egyre erősebbek: míg a pszichológusok egyre több klímaszorongással, a generációról készült tanulmányok egyre aktívabb „zöld” fogyasztókkal találják szembe magukat.
Az okok között a járvány miatti karantén mellett a tudósok a mobiltechnológiát és a gyerekkortól sulykolt folyamatos versengést sejtik.
