A magyarok 58 százaléka füllentett már szeretteinek a valós költéseiről

Az otthonról hozott példát még meghatározónak tartja, ám kevésbé adná azt tovább saját gyermekeinek az Y és a Z generáció – derül ki a Cofidis Hitel Monitor tavaszi kiadásából. A pénzintézet reprezentatív felmérésében azt vizsgálta: a különböző generációk hogyan viszonyulnak a pénzügyekhez.

A felmérésből az látszik: a baby boomerek (60–69 évesek) a leglelkesebb megtakarítók, a megkérdezettek felének van legalább három havi megélhetéshez szükséges vésztartaléka, miközben átlagosan ez csak a magyarok harmadáról mondható el. Az is kiderül: minél fiatalabb generációról beszélünk, annál inkább jellemző, hogy a nagyobb kiadásokat csak plusz munka vállalásával tudnák finanszírozni.

És hogy mit kezdenek az egyes generációk a megtakarításaikkal? A Z-generáció már kicsit szabadabban gondolkodik a pénzről, 42 százalékuk vallja, hogy megenged magának extra kiadásokat, sőt ők gyakrabban költenek többet, mint ami beleférne a keretbe. Ezek az attitűdök háttérbe szorulnak az X generációnál (45–59 évesek) – ők a jövedelmükből a legtöbbet lakhatásra költik.

A Cofidis vizsgálta azt is, mit tanítottak vagy tanítanak a szülők a gyerekeiknek a pénzügyekről. Bármelyik generációról legyen is szó, a leggyakoribb szülői jó tanács az, hogy „addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér”, illetve hogy „sok kicsi sokra megy”. A magyarok 46 százaléka azt tanulta, hogy a pénzért keményen meg kell dolgozni, azonban már csak az Y generáció negyede és a Z-k ötöde adná tovább ezt a mentalitást saját gyermekének. A korral párhuzamosan a hitelfelvétellel kapcsolatos szkeptikusság is csökken, a Z generációnak csupán 19 százaléka kapta azt az útmutatást a szüleitől, hogy kerülni kell a kölcsönöket.

A Cofidis a zsebpénz szerepét is vizsgálta. A felmérésből kiderült: akik nem kaptak, a mai napig kevésbé tudatosan állnak a pénzhez. Ez a különbség még azonos jövedelmi csoporton belül is megfigyelhető. A zsebpénz rendszeres fizetésének kezdetében tapasztalható némi változás: a baby boomerek inkább 12 éves kortól kaptak, míg a későbbi generációk már inkább 10-11 évesen, a saját gyerekeiknek pedig átlagosan 9 éves kortól adnak rendszeresen.

A kutatásból az is kiderül, hogy a magyarok 58 százaléka füllentett már szeretteinek a valós költéseiről, átlagosan 43 ezer forintot nem vallott be; ebben nincs is érzékelhető különbség a generációk között. Az azonban egyáltalán nem jellemző, hogy dugipénzük legyen, amit eltitkolnak a párjuk vagy a családtagjaik elől, ez csupán 15 százalékukra igaz.