Honlap indult, ahol le tudja ellenőrizni, megnyílik-e újra a háztartási méretű napelemes kiserőművek hálózati betáplálásának lassan egy éve befagyasztott lehetősége. Ez azonban egyelőre csak elméletben nyugtathatja meg: a gyakorlatban majd csak jövő év elejétől táplálhatnak vissza a tavaly október után engedélyezett és telepített napelemes rendszerek.
A megújuló energiatermelés terjedésének gyors üteme tartja nyitva a lehetőséget, hogy képesek legyünk teljesíteni a párizsi klímacélokat.
A helyiek a természeti értékeket féltik, és nem erősíti a bizalmat, hogy az önkormányzat nem igazán kommunikált róla, pedig már 2021-ben pályázott a fejlesztésre. Bár kósza pletykák voltak, sokan csak most, szeptember elején szembesültek azzal, hogy móló és sétány épül a parti zöldterületen, amikorra viszont már a közbeszerzési eljárást is lezavarták, és hamarosan indul a kivitelezés is.
Nagy felháborodást keltett, hogy az önkormányzat érvényt akart szerezni a törvényeknek az illegálisan a Balatonba telepített stégekkel kapcsolatban Balatonmáriafürdőn. Most egyet visszaléptek.
Gyorsan kiszárad a talaj, nehéz előrejelezni, súlyos károkat okoz, és egyre gyakoribbá válhat. Ismerkedjen meg a villámaszállyal!
Magyarország teljes területén háromszor magasabb a szállópor átlagos koncentrációja az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által ajánlott határértéknél. Budapesten a helyzet különösen aggasztó, de egész Európában alig van olyan hely, ahol a lakosság ne lenne az egészségügyi határértéknél magasabb légszennyezettségnek kitéve. A Deutsche Welle az Európai Adatújságíró Hálózattal együttműködve elemezte a Kopernikusz Légkörfigyelő Szolgálat műholdas adatait: íme, a lesújtó eredmények szövegben, térképen és interaktív grafikán.
Sokan felkapták a fejüket, amikor hétfőn közleményben figyelmeztetett a haszonállatokat fenyegető farkasveszélyre az Európai Bizottság, amely elnökének pónijával tavaly végzett egy németországi nagyragadozó. Ha van is személyes érintettsége abban, hogy az EU-ban napirenden van a farkasok védettségének felülvizsgálata, tőle függetlenül is erősödik azok hangja, akiknek szúrja a szemét a farkasok gyarapodása. A természetvédők viszont figyelmeztetnek: összetett a kérdés, amit a jogilag körülbástyázott puskalövések nem fognak tudni megoldani, ehhez véres verejtékkel újra meg kell tanulnunk, hogyan tudunk együtt élni velük.
A Tiszán kívül a Dunán is rajzanak nyaranta a kérészek, de az itteniek később, igaz hosszabb időn át. Az ezüstös szárnyaikkal az esti fényben apró angyalokként rebbenő rovarok négy évtized múltán jelentek meg ismét, de a fényszennyezés komoly kihívást jelent a számukra. Megóvásuk viszont már Budapesten is biztosított. A kérészekről és az őket védő speciális fénysorompókról Kriska György biológus beszélt a hvg.hu-nak. Videón az idei rajzás.
A zöld pártok európai előretörésével kapcsolatban is megkérdezték Novák Katalint az ukrajnai látogatása után készült interjúban, lakonikus választ adott.
A környező országok és a halászok tiltakoznak, de az Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szerint nem jelent veszélyt a lépés.
Az ecuadori referendum óriási vereség az államfő számára.
25 állam, ahol a globális lakosság egynegyede él, minden évben felhasználja szinte az egész vízkészletét, a világ lakosságának fele pedig évente legkevesebb egy hónapig szintén szembekerül ezzel a problémával - ezzel a drámai megállapítással kezdi jelentését a World Resources Institute.
Néha a legegyszerűbb dolgok tűnnek a legbonyolultabbnak – mondja Poisson-Angeli Barbara, aki két budapesti étterem tulajdonosaként úgy döntött: mindenki számára bebizonyítja ennek az ellenkezőjét. Kisvállalkozóként nem csak azt igyekszik megmutatni másoknak is, hogyan lehet összeegyeztetni a környezeti és a társadalmi szempontokat a sikeres működéssel, de pofonegyszerű módot talált arra, hogyan tehet bárki a fenntarthatóságért úgy, hogy közben jól érzi magát. Csak egy kis gin kell hozzá, tonikkal felöntve.
Feltehetően ő volt a legidősebb svájci farkas, 150 év után az első farkasfalka alapítója az országban. F07 13-14 évesen igazi farkasmatuzsálem volt, kíméletből végeztek vele.
Az egészségügyi minisztérium szerdán közölte, hogy a júliusi hőség nyomán mintegy kilenc százalékkal nőtt a halálozások száma az idősek körében az ország középső és déli részén.
Megváltoztak a körülmények, és újra fel kellene mérni a bő évtizede kitalált paksi bővítés hatásait. Erre figyelmeztet a Magyar Mérnöki Kamara Környezetvédelmi Tagozatának alelnöke. A szakember azt mondja, nem a bővítés ellen van, viszont ahhoz, hogy megóvjuk a Duna élővilágát, és megmaradjon az ellátásbiztonság is, a jelenleginél nyíltabban és sokkal átgondoltabban, szakterületeket átívelően kellene végrehajtani a bővítést, egyesével számba véve minden régi és új kockázatot. Ehhez a meglévő blokkok üzemidejének bővítése adhat jó apropót.
Mit csinál Budapest főtájépítésze és hogyan tud az anyagilag szenvedő főváros zöldterületeket is fejleszteni? Miért tartja fontosnak, hogy a közösségi médiában beszéljen az élővilágról? Mit tanulhatunk a Liget-projektből és hogyan lehet felelősen hozzányúlni a Népligethez? Hogyan küzd meg a kánikulával a főváros és miért elengedhetetlenek ehhez a zöldfelületek? Fenntarthatósági podcastunkban Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze volt Nagy Iván László vendége.
Idén eddig “csak” egy bő Nógrád megyényi esőerdő tűnt el Brazíliában.
