#zhvg

Bár továbbra is tele van érthetetlen furcsaságokkal a kormány szélstratégiája, de azért van jó hír is

Egész országrészek maradhatnak ki a szélenergiás fejlesztésekből az október elején kiadott friss építési szabályozás nyomán, de ez még mindig jobb, mint a korábbi teljes tiltás. Bár a kormány továbbra sem mer nagy lenni a szélenergiában, készül már az a felmérés, amely szerint az ország 1-2 százaléka is elég annyi szélturbinához, ami megoldást jelenthet az időjárásfüggő megújuló energiatermeléssel járó problémák zömére. Csontos Csaba, a WWF Magyarország ​éghajlat​védelmi programvezetője elmagyarázza, hogyan.




zCast: Módszeresen gyengítjük a bioszféra immunrendszerét, pedig a miénk is nagyban ettől függ

Magyarország négyötöde biodiverzitás szempontjából már sivatag – figyelmeztet Gyulai Iván ökológus. Hogyan függ össze a bioszféra immunrendszere és a sajátunk? Miért gyengül az előbbi? Mit lehet ez ellen tenni? Mire jó a csiganyál, és mitől egészségesebb a hernyórágta saláta? Kiderül a zCast friss adásából, amelyben a biodiverzitás helyzetét vesézzük ki.



zCast: Elsikkadhat a klímaváltozás ügye, ha nem tesszük központi témává

Mi a különbség a klímadezinformáció a klímaszkepszis és a klímarelativizáció között? Miért relativizálja előszeretettel a magyar kormány az ügyet, és hogyan hat ezzel a társadalomra? Erről beszélgettünk fenntarthatósági podcastunk legfrissebb epizódjában, amivel elmerészkedünk arra a határra, ahol a politika és a klímaváltozás összeér és a kormány is megkapja a magáét.


Kikísértük az országból az aszály után érkezett sok vizet a Dunán, de miért tarthattunk vissza belőle csak keveset?

Vajon tudtuk volna pótolni a hazai talajok katasztrofálisan alacsony víztartalmát a súlyos aszály után a Dunán lefolyó hatalmas mennyiségű vízzel? Miért nem, és mi kellene hozzá, hogy meg tudjuk tenni? Hogyan kezdjünk hozzá, hogy itt tartsuk a vizet, és elkerüljük az elsivatagosodást? Ungvári Gábor közgazdásszal, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) vízgazdasági elemzőjénél kerestük a válaszokat. Egyet már most elárulhatunk: sokkal bonyolultabb lesz, mint amihez szokva vagyunk.




„Az ország legfontosabb döntéshozója bemutatta, hogy gyakorlatilag a legalapvetőbb szakmai tudás, szakpolitikai felkészültség sincs a kormányzati döntéshozatal mögött”

Aszályügyben szerveztek bizottsági ülést a leapadt Tisza medrében Nagykörűnél szerdára. Sem a meghívott miniszterek, sem a kormánypárti tagok nem mentek el, pedig a szervezők olcsó és fenntartható megoldásokat mutattak volna nekik a lassan elsivatagosodó Alföld megmentésére, az aszálykárok enyhítésére, megelőzésére.


zCast: Az erdő ehető, de hogyan legeljük okosan gyümölcseit?

Milyen ehető növényeket találhatunk szűkebb környezetünk erdeiben? Hogyan kezdhetünk neki a gyűjtögetésnek? Egyáltalán, biztonságosan fogyaszthatók az erdei-mezei növények? És hogy jön ez a fenntarthatósághoz? Ezekre a kérdésekre is választ kapunk a zCast ötödik évadjának nyitóadásában.


Fényesre állított kijelző, vonalkód-felismerő, ecetsav, szódabikarbóna és türelem – tuti tippek a sikeres palackvisszaváltáshoz

Sok gyerekbetegséggel – rossz automaták, félreutalt pénzek, hosszú sorok, köhögő applikáció – küzd még a hulladék újrahasznosítási arányának növelését célzó kötelező visszaváltási rendszer. Naponta palackok millióit akarják lenyomni az automaták torkán a magyarok, de sokaknak a visszajáró 50 forintok helyett csak bosszúság jut. Csokorba szedtük a tippeket: így lehet pró palackvisszaváltó!




Tirolban rendszeresen engedik, hogy farkasokat lőjenek ki, de ez jogtalan az Európai Bíróság szerint

Míg nálunk országos felháborodás kíséri egy-egy fokozottan védett farkas megölését, a szomszédos Ausztria Tirol tartományának kormányzata rendszeresen engedélyezi a farkasok kilövését, mivel a juhok megölését nekik tulajdonítják. Mostanra azonban már az Európai Bíróság is kimondja: ezt nem tehetik meg, a védettség alól nincs kivétel. A döntés minden tagállamra érvényes.





Kiderült, hogyan mentenék meg az utolsó pesti mocsarat

Rehabilitálják a két éve kiszáradt Merzse-mocsarat. Ehhez árkokat fognak – legalábbis részben – betemetni: sekélyebbre és szélesebbre szabják őket, hogy hatékonyabban vezessék ide a csapadékvizet, és több maradjon helyben. Így ismét otthonra lelhet a barna réti héja, a mocsári teknős és a pöttyös gőte is Ferihegy tőszomszédságában.