Megdőlt minden napi hőmérsékleti rekord is csütörtökön
Nem mértek még ilyen magas minimum- és maximum-hőmérsékletet, sem országosan, sem a fővárosban.
#zhvg
zCast: Az MI terjedésével egy energiazabáló új ország tűnt fel a bolygón
A mesterséges intelligencia terjedésével olyan, mintha egy új Németország jelent volna meg teljes energiaszükségletével a Földön. Egy ilyen keresésnek a hagyományoshoz képest 30-40-szeres az energiafelhasználása, de hiába kerülnénk, akár környezettudatosságból, a keresők első találatai, vagy akár a prezentációnk készítése során felugró javaslatok mögött is ott rejtőzik már. A zCast idei tavaszi évadának záróadásában Rab Árpád jövőkutatót faggatja Fait Federika az MI környezeti és társadalmi hatásairól, fenntarthatóságáról.
A megszokott sótartalom többszörösét is mérik már a Maroson, ezért a kormány stikában elintézte, hogy a sósabb vízzel is lehessen öntözni
Egyre sósabb a Maros vize a parajdi sóbánya katasztrófája miatt. Annyira, hogy az innen kivett öntözővíz sótartalmának határértékeit is feljebb tolták, bár nem verték nagy dobra.
Juhhimlő jelent meg a szomszédban, van-e okunk aggódni?
Súlyos betegség, amely gazdasági károkat is okozhat, a Romániában azonosított juhhimlő, bár viszonylag alacsony a kockázata, hogy Magyarországra is átterjedjen. A fertőzés eleve egy, a közös határtól távoli megyében ütötte fel a fejét, és a tavalyi 3 mázsányi juh- és kecskehús-behozatallal sem mondhatnánk, hogy meghatározó lenne az ágazat a két ország közötti külkereskedelemben. Azért vannak kockázatok.
Befűthetnek a kormánynak klímaváltozás ügyében az Ab-döntés után
Komoly eszközt kaptak a kezükbe a klímaváltozás ügyét szívükön viselők a klímatörvényt részben megsemmisítő alkotmánybírósági határozattal. A kormány immár nemcsak, hogy nem háríthatja át a teendőket a jövő generációkra, de le sem szerelheti őket azzal, hogy „De hát van klímatörvény!”. A döntésből fakadóan korábbi törvények alkotmányossága is stabilabban kérdőjelezhető meg, legyen szó akár a kútamnesztiáról, a tarvágásról, vagy épp a vízmegtartás hiányáról.
Egyre inkább kísért a 2022-es nagy aszály
Több szempontból – csapadékanomália, talajszárazság – is hasonló a három évvel ezelőtti durván száraz nyárhoz az idei kiindulóhelyzet. Azzal a nem elhanyagolható különbséggel, hogy most már a Kisalföldön is aszályos állapotok uralkodnak.
Parajdi sóömlés: a megszokott sótartalom másfélszeresét mérték a Maros hazai szakaszán
A megszokottnál 50 százaléknál magasabb, de határértéken belüli eredményeket mutattak a Szeged Tudományegyetem hétvégi mérései. A magasabb értékeket szerintük egyértelműen a Parajdról érkező só okozza.
Csúnyán elbánhatott egy különleges rovarral a tehenész, aki több hektár védett gyepet kaszált le Óbudán
Több tízmilliós kárt is okozhatott az a gazdálkodó, aki a főváros szerint illegálisan kaszált le több mint 4 hektár gyepet Óbudán, a Mocsárosdűlőben. Az egyébként védett gyep egy ugrásra képtelen fokozottan védett szöcskefaj otthona.
„Ökológiai katasztrófa zajlik a szemünk előtt” – steril csatornává silányítja a Maros mellékfolyóit a parajdi sóbánya vize
Újabb, pusztító fejezete nyílt a parajdi sóbánya katasztrófájának a héten: egy felelőtlennek bizonyult döntés nyomán sós víz folyt a Korond-patakon át a Kis-Küküllőbe. A felsőbb szakaszokon óceánokhoz mérhetően vált sóssá a valaha kristálytiszta patak vize, amibe így minden édesvízi élőlény belepusztul. A sós lé a Maroson keresztül várhatóan Magyarországot is eléri. Kérdés, mennyire hígul fel addig, és meddig lesz még utánpótlása. Akár egy évtizedbe is telhet, hogy helyreálljon a Küküllők élővilága.
Európát is elérte a kanadai erdőtüzek füstje, ezért lehetnek extravörösek a naplementék
Már több mint két magyarországnyi területen égett le az északi vadon.
Medárd nem fogja odatenni magát, fokozódó aszályra figyelmeztetnek a meteorológusok
Mezőgazdasági szempontból nem indul kedvezően a nyár: egyre fokozódik az aszály, az első hőhullám is megérkezett. A hétvégén jön egy hidegfront, de nem hoz sok csapadékot.
Egész sok magyar fizetne többet a tiszta energiáért
Kétötödük, bár nem sokkal többet. Tízből kilenc viszont azt várja, hogy az állam költsön többet a megújulókra, derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
zCast: Tudja, mennyivel nő károsgáz-kibocsátása, ha rákattint erre a cikkre? – itt a kellemetlen igazság a digitális karbonlábnyomról
Azzal már nagyjából tisztában vagyunk, hogy mennyire befolyásolhatják karbonlábnyomunkat közlekedési, hűtési, fűtési és fogyasztási szokásaink, viszont eddig kevés szó esett a digitális karbonlábnyomról. Pedig – mint Huszics György a Carbon.crane társalapítója és ügyvezetője, a zCast új adásának vendége mondja – hiába nincs mobilunknak kipufogója vagy kéménye, mégis kapcsolódik hozzá kibocsátás. De vajon mennyi?
Mondhatják, hogy fontos a természet, de nem tudják beépíteni a közgazdaságtanba – interjú Partha Dasguptával
A kimerülő erőforrásoktól jutott el a megújulókig, a halgazdaságoktól a teljes bioszféráig Sir Partha Dasgupta cambridge-i közgazdász, akinek 2021-es jelentését mérföldkőnek tekintik a közgazdaságtan és a természet kapcsolatának újragondolásában: közgazdásznyelven magyarázta el az ökológiai válságot. A professzor azt mondja, a kormányok nyitottak a természet védelmére, de nem tudnak mit kezdeni vele, mert nem ismerik a természeti tőke gazdaságtanát. Budapesten beszélgettünk vele.
Ki kellene törnünk a GDP mágikus köréből, de túlságosan is rabjai vagyunk
Nem jól mutatja a GDP az emberiség fejlődését, mert nem számol egy nagyon fontos összetevővel, amit nem kezelhetünk korlátlanul kiaknázható erőforrásként. Pedig már akkorák az igényeink, és olyan ütemben használjuk ki a természetet, hogy az egyre inkább a kárára válik. Mintha minden halat kihalászna a tóból a helyi halgazdaság. Partha Dasgupta közgazdász, a Cambridge-i Egyetem professzora a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen igyekezett közgazdász-nyelvre lefordítani az ökológiai válságot, ami egyben a végletekig kifacsart természeti tőke válsága.
Rendezvényközpontot akarnak építeni a védetté nyilvánítás előtt álló Őrmezei rétekre
Már zajlik a tereprendezés, miközben a főváros azon dolgozik, hogy védetté nyilvánítsa a területet. Kiszivárgott egy látványterv is, ami alapján drasztikusan csökkenhet a zöldterületi arány.
A klímaváltozás buszán ülünk, féktávolságon belül van a fal, mindenki előtt van gáz- és fékpedál – ön épp melyiket nyomja?
A címben kissé átdolgozva idézett metaforát Zlinszky János biológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára hozta egy minapi beszélgetésen, amin Gelencsér András kémikussal és Ürge-Vorsatz Diána fizikussal beszélte át a klímaválság helyzetét. Szó esett a polikrízisről, a fogyasztás szent tehenéről, a zöld diktátorokról és a nemnövekedésről. Mit tehetnek a politikusok, a társadalom, az egyének és a kutatók? Sokféle kérdésre sokféle válasz jött a keresztény tanításból kiinduló biológustól, a borúlátó levegőkémikustól és az optimista fizikustól.
zCast: A Kádár-kockára adott hiteltől a széniparig – hogyan tekerheti jól a zöldverklit egy bank?
Hogyan hat egy bank kibocsátáscsökkentési törekvéseire, ha egy korszerűtlen Kádár-kocka megvásárlására ad hitelt? Mennyit számít fenntarthatósági szempontból, ha csak saját működését állítja át zöldre? Mi a gond azzal, ha bankunk az orrunk alá dörgöli a vásárlásainkhoz kapcsolható kibocsátásunkat? Többek között erről is szó esik a zCast friss adásában, amelyben a pénzügyi szektor fenntarthatóságát vizsgáljuk, de bepillantunk saját zsebünkbe is.
Az Ipoly árterében kapták lencsevégre a jóízűen falatozó halászsast – videó
Halat fogott az Ipolyban, és megette.
Madarak látóhatártól látóhatárig – kékvércseszemlén voltunk Angolában
Sötétben kell indulni, sötétedésig maradni, csendben osonni, hogy a maga teljességében élhessük át a kék vércsék angolai világtalálkozóját. Nagy dumás spanyol fotósok, madárfelismerésben bajnok ornitológus, elképesztő tömegben nyüzsgő-vijjogó ragadozó madarak. Riport Mungo-külsőről, ahol a világ összes kék vércséje megfordul márciusban.