Az Alföldi Róbertet is tagja között tudó csapat belefáradt a fennmaradásért vívott harcba, a budai Átrium öt színház konzorciumaként működik tovább, Pintér Béla társulatára alapozva. A Kultúrbrigád és a színházépület tulajdonosai a tavalyi elválás körülményeiről is beszélnek.
Miközben az Átrium társulata évek óta az állami kivéreztetés elhúzódó kínjait éli, addig zászlóshajója, Az Őrült Nők Ketrece a budapesti színházi élet kultikus, megkerülhetetlen előadásává szilárdult. A független színházi darab egy évtizede fut töretlen sikerrel, folyamatos telt házzal úgy, hogy éppen arról szól, ami ellen a hivatalos, kormányzati narratíva nagy erőkkel tiltakozik: a család az család akkor is, ha azt egy meleg pár alkotja. Alföldi Róbert rendezővel, Stohl András és Hevér Gábor színészekkel, és a férfiakat tűsarkúban táncolni megtanító Gergye Krisztián koreográfussal fejtettük meg a most 10 éves darab népszerűségének titkát.
2024 szeptemberétől öt színházi produkciós iroda költözik a Margit körúti színházi épületbe, amelyet nyáron otthagyni kényszerül az állami támogatásaitól megfosztott, így anyagilag teljesen ellehetetlenült eddigi üzemeltető, a Kultúrbrigád.
Önkezűleg elkövetett abortusz következtében a kórházban haldoklik egy fiatal lány – innen indul az Átriumban látható Az orvos című előadás.
Egy szirénázó autóból kiszállva, egy magánmentőhöz tartozó ruhában, "ambulance" feliratú mellényben vitte ki valaki a Liszt Ünnep brosúráit. A MÜPA is megdöbbent és kivizsgáltatja az ügyet.
Az elmúlt években a kultúra legtöbbször politikai kontextusban jelent meg a hírekben. De ahogy egyre inkább a közéleti kérdések kerülnek a színpadra, annál kevesebb szó esik arról, mi történik a közönséget a művészektől elválasztó vasfüggöny mögött. A HVG új podcastjában pont ide utazunk: a Vasfüggönyben országszerte ismert alkotópárosokkal beszélgetünk minden második héten, kezdve színészektől, színházi rendezőktől és filmkészítőktől, zenészeken, írókon és képzőművészeken át egészen a művészetoktatókig, hogy megtudjuk, mit jelent a szabad és független művészet a mai Magyarországon. Az első részben Alföldi Róbert színész-rendező és Zsedényi Balázs, az Átrium egyik vezetője mesélt a független színházról.
„Minél nagyobb a kultúra támogatásának politikai áthatottsága, annál reménytelenebb az élénk, sokszínű, társadalmilag hasznos kulturális élet” – kommentálta az Örkény társulata az Átrium bezárásának hírét.
A műsorvezetőnek korábban a pedagógussztrájkról és a homofób törvényről is volt véleménye.
Őrsi Gergely lapunknak azt mondta: megérti az Átrium bezárására vonatkozó döntést, de a második kerületi önkormányzat határozott célja, hogy ne vesszen el az az érték, amit a színház teremtett.
Miután az évek óta támogatáshiánnyal küzdő Átrium színházat üzemeltető Kultúrbrigád bejelentette, egy utolsó évad után nem tudják tovább folytatni, az épület kezelői közölték: mindent megtesznek, hogy fennmaradjon a kulturális tér, akár az Átrium régebbi előadásait is játszva.
Egy éve már bejelentette a kormány által tendenciózusan alul- vagy semennyire sem támogatott Átrium, hogy fenntarthatatlan a működésük, ezért lehúzzák a rolót, de a közönség támogatása akkor még egy teljes évadot összehozott. Mára ez a fajta működés sem tartható fenn tovább: jövő nyáron végleg bezár a színház. A produkciós menedzser most azt mondja: a közönség feladata nem a színház eltartása, hanem a színházba járás.
Nem volt elég a tavalyi közösségi kiállás, egy évad múlva befejezi a működést a színház.
Mi a francért költözöl pont most Magyarországra? Többen is ezt kérdezték a kiváló szabadkai színésztől, Fülöp Tímeától, amikor otthagyta az eddigi létbiztonságot, és átköltözött Budapestre. Interjú külhoni magyarságról, szerbiai adófizetőkről és arról, milyen az, amikor Alföldi Róbert áll ki a szabadkaiak mellett.
A színész-rendező interjúban beszélt arról, miért vonult vissza a közélettől, milyen színházban hisz, és hogy szerinte miért nem lehetne ma leforgatni Szabó István Mephistóját.
Katona Péter Dániel hosszú ideig a megszokott módon játszott, csak az utolsó tíz percet kellett ülve végigcsinálnia.
A karaktergyilkosság áldozatául esett, megszégyenített Nyúl Béla története bárkié lehet, aki nem hódol be a hatalomnak – mondja Vidovszky György, a Móra Ferenc kisregényéből készült Fábri Zoltán-film színpadi adaptációjának rendezője.
Tizenkét hónap késéssel ugyan, de a kulturális minisztérium végül csak elbírálta az Átrium kérelmét a nekik elvileg járó támogatásra, nem túl meglepő eredménnyel.
„Vesszen Hannibál! Vesszen Nyúl!” – a feltüzelt tömeg Fábri-filmből ismerős skandálása ezúttal az Átrium Színházban hangzik fel. A Mucsi Zoltán által megformált Nyúl Béla tanár úr most is óhatatlanul elbukik, mint ahogy elbukik vele a józan ész is.
Csodálatos és megható, ugyanakkor nonszensz – így összegzi Hevér Gábor színművész az Átrium ideiglenes fennmaradását lehetővé tevő gyűjtőkampány tanulságát M. Kiss Csabának. Sem az állam, sem a főváros nem járult még hozzá az ígéreteken kívül semmivel a színház megmaradásához – csak a nézők. Az interjúban szóba kerülnek a döntéshozók asztalán mindig ugyanott összeragadó dossziélapok, miként az is, miről szól tulajdonképp az Őrült nők ketrece.
