„Erre a kabátra nem tudunk gombot varrni”. Mi történt az Átriummal és a Kultúrbrigáddal, és mi lesz a független színházak sorsa?

6 perc

2024.10.31. 10:00

2024.10.31. 14:13

Az Alföldi Róbertet is tagja között tudó csapat belefáradt a fennmaradásért vívott harcba, a budai Átrium öt színház konzorciumaként működik tovább, Pintér Béla társulatára alapozva. A Kultúrbrigád és a színházépület tulajdonosai a tavalyi elválás körülményeiről is beszélnek.

„Tavasszal végleg befejezzük. Nem fogunk színházat csinálni. Nem fogjuk játszani az előadásainkat. Sok minden vezetett ide. Fájdalom és szomorúság van bennünk, de nem tudtunk másképpen dönteni. Mindent köszönünk nektek!”

– így jelentette be néhány napja a feloszlását az egyebek mellett Alföldi Róbert, Ugrai István és Zsedényi Balázs nevével fémjelzett Kultúrbirgád. Ők azok, akik 7 évig üzemeltették a budai, Margit körúti Átriumot, ahol 12 éve dolgoznak, de mivel évek óta nem kapnak állami támogatást, többször is veszélybe került a létük. Ők voltak a legnagyobb vesztesei a társasági adó terhére adható céges támogatások megszüntetésének, mert először minimális, később pedig semmilyen tao-pótló pénzt nem kaptak az államtól. Mindent megpróbáltak, magas jegyárakkal dolgoztak, mecénásprogramot indítottak, de hiába.

2022-ben jelentették be, hogy befejezik a munkát, erre a közönségtől néhány nap alatt több millió forint felajánlás érkezett számukra, a főváros, a II. kerület és több másik független színház is összefogott, hogy megmentsék a szókimondó teátrumot. Ám ez csak egy időre volt elég. 2024-ben elhagyták az Átriumot, abban reménykedve, hogy független produkciós irodaként tovább tudnak működni. Futó produkcióikat – mint az Igenis, miniszterelnök úr vagy Az Őrült Nők Ketrece – különböző helyszínekre, például az Örkény Színházba és a RaM-ba vitték, új bemutatókat is terveztek. Ám nem sikerült stabil működést kialakítani, ők pedig nem akartak sem további jegyáremelést, sem újabb gyűjtést. „El kell fogadnunk, hogy erre a kabátra nem tudunk gombot varrni” – írták búcsúüzenetükben.

Nagy Gergely: A direkt cenzúra felé, tánclépésben – az Átrium-ügyről

A tényt, hogy a budapesti Atrium színház a kényszerű bezárással néz szembe, nehéz másnak látni, mint a direkt cenzúra felé tett kormányzati lépések egyenes következményének. Amit eddig csak a NER perifériáján mozgó figurák követeltek, az ma kezd hivatalossá válni a hazai kulturális politikában.

Az állami támogatás hiánya – amivel a kőszínházak közül egyedül őket büntette a hatalom –, a napról napra élés az Átrium tulajdonosaival való kapcsolatukat is kikezdte. A felek most először beszélnek a válás körülményeiről. A Kultúrbrigád szerint nem tudtak azonosulni a tulajdonosoknak az épületet érintő jövőképével. Különösen azt nehezményezték, hogy a további együttműködéshez a tulajdonosok évi 10 milliós nagyságrendű összeget kértek volna az épület fejlesztésére.