Mi a különbség a propaganda és az oktatás között? - teszi fel a kérdést kultikussá vált, nemrégiben kibővített és átdolgozott, A társas lény című könyvében a szociálpszichológus Elliot Aronson. Részlet a kiadványból.
Tudatos munkával fel lehet lépni az álhírek ellen. Szerzőnk, a TASZ ügyvezető igazgatója szerint a bennünk rejlő értékekre építve lehetséges formálni az attitűdöket. Ennek igazolására beszámol egy nemrég lezajlott, sikeres projektről. Vélemény.
Frusztráció szülte az új európai médiaszabályozás tervét, mondja az Európai Bizottság alelnöke, és kétség sem fér hozzá, hogy az érzés legfőbb forrása a magyar médiahelyzet. Az Orbán-kormány már most harcol Vera Jourová tervezete ellen.
A helyzet súlyosságát jól szemlélteti, hogy ezek a hamis, videójátékból származó felvételek nemcsak úgy keringenek a közösségi médiában, de olykor hivatalos kormányzati szervek is megosztják azokat. Mutatunk néhány olyan fogást, melyek segítségével könnyen meg lehet különböztetni az igazi háborús videókat a kamuképsoroktól.
Yoel Roth arról is beszélt, hogy hiába ígérte korábban egy „moderációs tanács” létrehozását Musk, a jelentősebb döntéseket most mégis ő hozza egy személyben.
Nem verték nagydobra, csak egy feljegyzés árulkodik a változásról a Twitter egyik oldalán. A világjárvány kirobbanása óta az irányelv értelmében több mint 10 000 felhasználói fiókot és megközelítőleg 100 000 tartalmat távolítottak el a platformról.
Egy korábban a Twitternél dolgozó szakember azt állítja, hogy az Elon Musk által megvásárolt közösségi platform kurátori csapatától is megváltak a mai nappal megkezdődött tömeges elbocsátások során. Az információt egyelőre senki nem erősítette meg.
A CEU budapesti épületében tartott konferencián kutatók, szakértők és tudósok beszéltek arról, milyen következményei lehetnek az országokon belül és a határokon átívelő dezinformációs hadviselésnek.
Több olyan, szélesebb követői bázissal rendelkező Facebook-oldal van, amelyeknek látszólag semmi közük egymáshoz, de valójában egyszerre fújják a kormánypropagandát és a putyinista (ál)híreket.
A nagy hadrönütköztető keddi bekapcsolása óta az összeesküvés-elmélet hívei párhuzamos világok megnyitását vizionalizálják.
A háború óta még nehezebb lett hitelesen tájékozódni Oroszországban, hisz egy sor független szerkesztőség kénytelen volt bedobni a törülközőt, írja a német lap, amely egyébként azt feltételezi, hogy az orosz elnök csak azt olvassa el, amit vastag dossziékban elé tesznek.
Ma is érvényes a majdnem klasszikus tudományos kutatás eredménye, amely szerint a megtévesztés hatszor gyorsabb a valóságnál.
A koronavírus-járvány kezdete óta egyre többen kerülnek valamelyik összeesküvés-elmélet bűvkörébe. Mindenki másképp próbálja meggyőzni ismerőseit, netán szeretteit egy-egy alternatív világmagyarázat valótlanságáról. De mit javasolnak a szakemberek, hogyan érdemes nekiindulni egy ilyen beszélgetésnek?
Egy Youtuber interjúkat készített Moszkvában a járókelőkkel, hogy megmutassa, mennyire hatékony az orosz propaganda. A megkérdezettek többsége kételkedett a bucsai tömegmészárlás hitelességében.
A terjedő kamuvideókban, ferdítésekben és álhírekben az a közös, hogy előszeretettel fordulnak elő oroszbarát csatornákon.
Az ukránokkal vívott információháború új szintjére lépett az orosz törvényhozás.
A testület elfogadta a digitális platformok szabályozására vonatkozó rendeletjavaslatot.
Nyílt levelet írtak a világ minden részén dolgozó tényellenőrző csoportok a YouTube vezetőjének, hogy végre történjen valami az álhírek visszaszorítása érdekében.
A Lakmusz az állítások mögötti tényeknek igyekszik utánajárni.
A Pfizer és a Moderna vakcináját is előszeretettel támadják orosz felületek, hogy elbizonytalanítsák a lakosság még oltatlan részét. A kampány több szakértő szerint rendkívül eredményes.
