Németország a fő célpontja egy új orosz dezinformációs kampánynak
Ezt egy uniós jelentés állapította meg.
Ezt egy uniós jelentés állapította meg.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint ők sem amerikai ügynökök munkájának tekintik a Szputnyik V kritikáit, pedig abból annyi van, hogy bele is lehetne őrülni.
Washington szerint az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat, a Külföldi Hírszerző Szolgálat és a hadsereg is benne van a dezinformációs kampányban.
Rárepült a kínai trollhadsereg a Pfizer-BioNTech termékére, hogy elterelje a figyelmet a saját vakcinája által kiváltott visszhangokról.
Amerika végképp megtanulhatta, hová vezetnek az álhírek és a dezinformáció, ezért még inkább feladata, hogy fellépjen ezek ellen.
Nemcsak egyszerű, olcsó is: 300 euróért több mint 300 ezer hamis bejegyzést lehetett elhelyezni közösségi hálózatokon. A „próbavásárlást” a NATO stratégiai kommunikációs központja (Stratcom) végezte hírhedt orosz trollgyáraknál.
A nyitott társadalmak szinte védtelenek a dezinformációs törekvésekkel szemben, amelyek mögött sokszor nagyhatalmak és ezen belül az oroszok állnak. Az ellenőrizni hivatott újságírás válságban van, a politikusok befolyásolásának pedig kifinomult eszközrendszere van.
Az Európai Parlament idén nyáron döntött úgy, hogy létrehozza az eddigi leghosszabb nevű bizottságát, amelyet így hívnak: „Az Európai Unió valamennyi demokratikus folyamatába történő külföldi beavatkozással, többek között a félretájékoztatással foglalkozó különbizottság”. A hosszú névnek hála azonban egyből meglehetősen sokat megtudunk a tevékenységéről. A további részletekért interjút készítettünk Raphaël Glucksmann-nal, a bizottság francia elnökével. Szavaiból egy olyan hibrid háború képe bontakozott ki, amelynek egyik fő terepe a sajtó, a célja pedig az, hogy emberi áldozatok nélkül keltsen az európai országokban félelmet és bizalmatlanságot, valamint kétkedést a fennálló demokratikus intézményekben.
Egyértelmű jelezést fog adni a Facebook azoknak, akik valamelyik megosztásáról kiderül, hogy valótlanság volt benne a koronavírussal kapcsolatban.
Borítékolható volt, hogy az újabb vakcinakísérletek láttán az összeesküvés-elméletek is megszaporodnak. Íme a legújabbak.
Számot adott a Twitter arról, mennyire őrködött hatékonyan az idei amerikai elnökválasztás tisztasága fölött.
Egy 1300 kamu helyi lapból álló, politikai célokat kiszolgáló hálózat működését leplezte le nemrégiben a New York Times. Elemzők szerint a helyi lapok számának drasztikus visszaesése nem jó a demokráciának.
A Firefox böngésző mögött álló Mozilla szerint a Facebooknak és Twitternek haladéktalanul lépéseket kell tennie, hogy a közelgő amerikai elnökválasztásra mérsékelni tudják a platformjukon terjedő álhíreket, dezinformációs kampányokat.
Nagyüzemben közölt hamis információkat a Facebookon egy új-zélandi párt, többek közt a koronavírusról. A szolgáltatás letiltotta a párt oldalát.
Akik a közösségi oldalakról tájékozódnak, nagyobb valószínűséggel hiszik el az új koronavírussal kapcsolatos összeesküvés-elméleteket, a kockázati tényezőkről és a megelőzésről szóló tévhiteket – derült ki egy új, nagyszabású amerikai felmérésből.
A Microsoft Video Authenticator néven mutatta be azt a fejlesztését, ami segít a felhasználóknak meggyőződni arról, hogy valódi vagy kamu videót látnak-e.
Ezentúl a Google nem hagyja, hogy koronavírusos összeesküvés-elméleteket hirdessenek a keresőben.
Hihetetlennek tűnő hírek, melyek megállják a helyüket az igazság próbáján, és hihető átverések. Mindkét fajtából jutott bőven az elmúlt hetekben a közösségi oldalakra.
Hiába lövi le az álhíreket a Facebook, a terjesztők találtak egy kiskaput, amivel milliós elérést produkálnak a közösségi oldalon.
A Microsoft társalapítóját a Reuters újságírója szembesítette a róla legújabban keringő álhírekkel, összeesküvés-elméletekkel.