Az előzetes becslések alapján az árfolyamrés alkalmazásának semmissége következtében az FHB-csoportnak várhatóan mintegy 4,5 milliárd forint visszatérítési kötelezettsége keletkezik. De nem emiatt perel, hanem azért, hogy bizonyítsa, tisztességesek az egyoldalú szerződésmódosítást tartalmazó szerződési feltételek.
Törvény lett a hitelfelvevők újabb mentőcsomagjából. Súlyos százezrek vagy milliók járnak vissza nekik.
A tervek szerint pénteken napközben szavaz az Országgyűlés a devizahiteles törvénycsomag első, talán leglényegesebb, családok százezreit érintő eleméről. A devizahitelesek, de még a forintkölcsönt felvettek is pénzt kaphatnak vissza, illetve csökkenhet törlesztőrészletük. De ha a kormány terveit megszavazzák, akkor mit kell majd tennie mindehhez az adósnak, illetve mennyi pénz járhat vissza? Mikortól léphet életbe mindez? Mi lesz a végtörlesztettekkel, árfolyamgátasokkal és az autóhitelesekkel? Elmagyarázzuk.
Nem tetszik a bankszövetségnek a kormány devizahiteles mentőcsomagja, méltánytalannak tartja, hogy kollektív bűnösséget hirdet a bankok felett, és politikai indíttatásból általános jogelveket rúg fel.
Miközben a kormány éppen törvényt hoz a bankok egyoldalú kamatemelése ellen, a CIB Bank egyoldalúan megemelte svájcifrank-hitelesei kamatát egy korábbi döntésével. Az ügyfelek zúgolódnak, a bank a forrásköltségek kedvezőtlen változására hivatkozik. A kamatemelés mértéke banki vélemények szerint reális.
A kormány, az ígéreteknek megfelelően pénteken benyújtotta a devizahiteles mentőcsomag első eleméről szóló törvényjavaslatát. Ennek értelmében a forinthiteleseket is megsegítik, mivel rájuk is vonatkozik a tisztességtelen banki eljárás korrigálásáról szabály. A végtörlesztést választók kimaradnak a csomagból. Az árfolyamrést kiradírozzák, minden egyoldalú szerződésmódosítás, amely kamat-, költség- és díjemelést lehetővé tett, pedig tisztességtelen. A bankok bíróság előtt bizonyíthatják, hogy az egyoldalú módosítások tisztességesek voltak, ám ezért komoly pénzeket kell leperkálniuk a perekhez.
A szerdai kormányülésen is dönthetnek a devizahitelesek ügyét rendező jogszabályról, és a jelek arra mutatnak, hogy nem csak az árfolyamrés járhat vissza az adósoknak. Emellett azonban rengeteg a kérdőjel is.
Akár 100 milliárdot is bukhatnak a bankok az árfolyamrést érintő mai Kúria-döntésen, az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó szigorú döntés után a kormány pedig az árfolyamgátba terelhet mindenkit és az ilyen típusú ügyfelekre szabhatja a devizahiteles csomagot.
Június 3-án tárgyalja a Kúria Kásler Árpád árfolyamréssel kapcsolatos perét. Ezt követően jogegységi határozat is születhet, amely alapján a bíróságok korrigálhatják majd a problémás részeket a devizahiteles szerződésekben.
Júniusban tárgyalhatja a Kúria Kásler Árpád árfolyamréssel kapcsolatos ügyét, amelynek iratait a legfőbb bíróság most kapta vissza az Európai Bíróságtól. A Kásler-ügy eldöntése után a Kúria várhatóan átfogóan is megvizsgálja az árfolyamrés és az egyoldalú kamatemelés témakörét.
