Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Visszakapta a Kúria az Európai Bíróságtól a Kásler-ügy iratait, a magyar ítélkező fórum így – a luxembourgi iránymutatások alapján – folytathatja a másfél éve felfüggesztett polgári eljárást – írta a pénteki Magyar Nemzet.
A tárgyalást a Kúria várhatóan júniusra tűzi ki.
A folytatódó eljárásban a Kúriának azt a kérdést kell eldöntenie, hogy tisztességtelen-e az árfolyamrés. Ha igen, van-e olyan törvényi szabály, amely a tisztességtelen szerződési rendelkezés helyébe léphet. A Magyar Nemzet szerint a Kúria jelezte: arra az Európai Bíróság ítélete szerint nincs lehetőség, hogy maga a bíróság módosítsa a tisztességtelennek talált szerződési rendelkezéseket.
MTI / Szigetváry Zsolt
Az ügy előzménye az volt, hogy Kásler Árpád és felesége 2008 májusában 14 millió forint svájci frank alapú jelzáloghitelt vett fel az OTP Jelzálogbanktól. A megállapodás azt tartalmazta, hogy a 25 év futamidejű kölcsönt a pénzintézet devizavételi árfolyamon, forintban folyósítja, s az adósoknak a havi részleteket eladási árfolyamon kell törleszteniük. A Békés Megyei Bíróság első fokon 2011 decemberében semmissé nyilvánította az árfolyamréssel összefüggő kikötést. A Szegedi Ítélőtábla ezt 2012 áprilisában helybenhagyta, mert szerinte egyazon ügyben nem lehet kétféle árfolyamot alkalmazni.
A Kásler-ügy eldöntése után a Kúria várhatóan átfogóan is megvizsgálja az árfolyamrés és az egyoldalú kamatemelés témakörét, és ebben a két kérdésben kiegészíti a devizaügyekről tavaly decemberben meghozott jogegységi határozatát. Az Országgyűlés ezután tud dönteni arról, hogyan rendezhető a sok családot érintő probléma – írta a Magyar Nemzet.
