#árvíz

Kikísértük az országból az aszály után érkezett sok vizet a Dunán, de miért tarthattunk vissza belőle csak keveset?
 

Kikísértük az országból az aszály után érkezett sok vizet a Dunán, de miért tarthattunk vissza belőle csak keveset?

Vajon tudtuk volna pótolni a hazai talajok katasztrofálisan alacsony víztartalmát a súlyos aszály után a Dunán lefolyó hatalmas mennyiségű vízzel? Miért nem, és mi kellene hozzá, hogy meg tudjuk tenni? Hogyan kezdjünk hozzá, hogy itt tartsuk a vizet, és elkerüljük az elsivatagosodást? Ungvári Gábor közgazdásszal, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) vízgazdasági elemzőjénél kerestük a válaszokat. Egyet már most elárulhatunk: sokkal bonyolultabb lesz, mint amihez szokva vagyunk.





Megkongatták a vészharangot: ez az árvíz semmi volt ahhoz képest, amilyenek ezután jönnek majd
 

Megkongatták a vészharangot: ez az árvíz semmi volt ahhoz képest, amilyenek ezután jönnek majd

A klímaváltozás miatt kétszer nagyobb valószínűséggel fordulhatnak elő olyan felhőszakadások, mint amilyenek szeptemberben pusztító árvizeket okoztak Közép-Európában – figyelmeztet friss jelentésében a World Weather Attribution (WWA) nemzetközi tudóscsoport, amely arra szólítja fel a döntéshozókat, hogy tegyenek lépéseket a globális felmelegedés megállítására.

MTI MTI











Talán elmarad a szúnyoginvázió az árvíz után, de ha így folytatjuk, nem lesz nyugalmunk a vérszívóktól
 

Talán elmarad a szúnyoginvázió az árvíz után, de ha így folytatjuk, nem lesz nyugalmunk a vérszívóktól

Bár hűvösebb idők jönnek, még van esély arra, hogy az árvíz levonulta után megint több legyen a szúnyog. A gyérítésük ugyanakkor sok kérdést felvet. Például azt, hogy miért nem tudunk leszakadni a kémiai módszerről, ami ártalmatlan rovarokra is veszélyes, miközben a csípőszúnyogok ellenállókká válnak rá. Rovarásszal eredtünk a vérszívók nyomába.