A nemrég levonult árhullám után a folyók árterein visszamaradt vízben tömegesen fejlődhetnek ki a csípőszúnyogok lárvái, és ezt csak segíthetik a nappali hőmérsékletek, ezért október első felében jelentősebb szúnyogártalom alakulhat ki a Duna és a Lajta menti településeken. Megelőzésként a szakemberek a héten a két folyó mentén, illetve a Rába és a Duna torkolatánál biológiai módszerrel szúnyoggyérítést tartanak – áll az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság közleményében.

Mint írják: az ártéren autókról, a járművel nem megközelíthető helyeken kézi permetezőkkel, a növényzettel sűrűn borított területeken pedig repülőről végeznek biológiai szúnyoggyérítést. Az ártéri erdőkben repülőről granulátumot szórnak a vízbe, az autóról és kézi permetezőből pedig folyadék formában juttatják ki a természetes, fehérjetartalmú szert, amely a lárvák számát csökkenti. Ez a fehérje az alkalmazott dózisban kizárólag a csípőszúnyogok lárváit pusztítja el, minden más élőlényre, köztük az árvaszúnyogokra is ártalmatlan.

Összesen 2850 hektárnyi vízfelületen, főként a lakott teleülések közelében juttatják ki a lárvák elleni szelektív készítményt. A természetvédelmi oltalom alatt álló területeken biológiai szúnyoggyérítés sem végezhető.

Mint korábbi cikkünkben írtuk, egyelőre nem tartunk ott, hogy a biológiai módszer átvenné a kémiai gyérítés szerepét, pedig a szakemberek évek óta szorgalmazzák a váltást. Hozzá kell tenni, hogy a biológiai gyérítésnek is vannak ugyanakkor kockázatai: az alkalmazott toxin más, vízben élő rovarlárvákra – például a vízben fejlődő légylárvákra – is kedvezőtlen hatással lehet, de összességében jóval szelektívebb, kisebb valószínűséggel fenyegeti kevesebb faj kevesebb egyedét, mint a kémiai megoldás.