Donald Tusk hadat üzent a hódoknak, szerinte miattuk is volt olyan súlyos árvízi helyzet
A szakértők szerint csak bűnbaknak használja a lengyel kormány ezeket az állatokat.
hvg.hu
A Borisz ciklon okozta heves esőzések miatt Lengyelországban is árvíz pusztított. Egy nemrég tartott veszélyhelyzeti megbeszélésen Donald Tusk miniszterelnök többek között arról beszélt, hogy milyen problémákkal jár az, hogy a hódok saját gátakat építenek, és arról: tenni kell az ellen, hogy ezzel hátráltassák az árvízvédelmet – írja a Politico.
„Néha választani kell az állatok iránti szeretet és a városok, falvak biztonsága, valamint a gátak védelme között” – mondta a lengyel miniszterelnök, aki hozzátette, a törvény adta kereteken belül mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy minimalizálják, megelőzzék a hódok okozta károkat. „Tegyenek meg mindent, amit meg kell tenni, élvezik a támogatásomat. A töltések védelménél nincs fontosabb” – jegyezte meg.
Andrzej Czech környezetbiológus szerint, amit Tusk mond, az nonszensz, a kormány politikai célokra használja fel a hódokat, az állatokat bűnbakként használják. Hozzátette: a vadászok és a gazdálkodók erősen lobbiznak a hódok ellen, pedig szerinte csak a hódtelepek mindössze két százaléka okoz problémát.
A száz éve még kipusztulás fenyegette hódok megmentése világsiker lett. Mostanra sokan úgy vélik, talán túl jól is sikerült. A védett állatok fákat döntenek ki, töltéseket fúrnak meg, patakokat duzzasztanak vissza, amivel az árvízvédelemben, a termőterületeken és lakóterületeken is károkat okoznak, csak a vízügynek évi százmilliós plusz költséget kell kiköhögni miattuk.
Megjegyezte, az nem járható út, hogy elkezdik irtani az állatokat, sokkal hasznosabb és olcsóbb megoldás az, ha hálókkal biztosítják a töltéseket. Az ökológusok emellett azzal érveltek, hogy a hódok jelenléte nem vezet természeti katasztrófákhoz, hanem nagyon is hasznos állatok.
Az 1990-es évek végén a hódok a kihalás szélén álltak Európában, de most már több mint 1,2 millió példány él a kontinensen, és van, ahol állománygyérítéssel próbálják szabályozni a számukat.
Hozzá kell tenni, két évvel ezelőtt például Magyarországon is átírták az egyébként egyedenként 50 ezer forint természetvédelmi értéket képviselő hódok kilövésére vonatkozó szabályokat. A módosítás értelmében az állatok „riasztása, elejtése, gyérítése, állományának szabályozása engedélyezhető”, amennyiben a cél „az erdő- és mezőgazdasági termelés biztosítása, valamint a közérdeket sértő vízkárok megelőzése”, és a velük szemben történő fellépés időszakát is: ez csak október 1. és március 31. között történhet meg.
Ritka helyzet állt elő az Új gazdasági akciótervvel: a kormány 21 konkrét, számonkérhető ígéretet tett, amelyektől azt várta, hogy idén majd pörgetik a gazdaságot. Most, hogy már látszik, a gazdaság szinte biztosan nem száguld, végignéztük, melyik ígéretből mi valósult meg.