Nem a kormány és nem is a piaci szereplők által alapított szervezet kapja meg ezt a feladatot – ez pedig az árak további növekedéséhez vezethet a Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége szerint.
Június elsejétől indul az államilag előírt akciózás a kiskereskedelemben, a kormány az infláció elleni fegyverként emlegeti a rendeletben meghatározott leárazást. Csodát, vagy akár az infláció csökkentését persze hiába várnánk tőle, de akkor mi értelme? Elmagyarázzuk.
Legutóbb februárban, 400 termék árát vitték lejjebb.
Rácsatlakozott a kormány az akcióvonatra, de valójában egy olajozott gépezetből igyekszik kivenni a részét. A márciusban még 40 százalékot meghaladó élelmiszer-infláció is lassan csökkenést mutat.
Az emberek harmada vásárol csak ugyanannyit, mint egy éve.
A kormány elirigyelte a boltláncoktól az akciókat, és most úgy tesz, mintha feltalálta volna.
A gabonások egyik szakmai szövetsége tiltakozik a gabonaimport leállítása ellen, de úgy tűnik, hogy nem csak ennek a terméknek a kitiltása lesz kellemetlen a fogyasztóknak.
A rendszer még kidolgozás alatt van, de a jelek szerint az érintetteket nem vonja be a kormányzat.
Ezer forintnál is többe kerülő étolaj, 300 forintos liszt és 600 forintos cukor – utánaszámoltunk, mi történne, ha piaci alapon kalkulálnák az élelmiszer-ársapka hatálya alá eső termékeket. A kormány hamarosan dönt arról, mit kezdjen a 2022 februárja óta működő hatósági áras rendszerről, ám egyelőre úgy tűnik, a gazdasági helyett szociális eszköz kivezetése is inkább politikai és kommunikációs kérdés a számára.
A bundás kenyér után a hagymaleves az új luxusétel Magyarországon, és messze még a drágulás vége. De vajon véget ér jövő hónapban az árstop? És indokolt Orbán Viktor optimizmusa? Március végén újból bevásároltunk a vasárnapi ebédre, és mi jóval borúlátóbbak vagyunk, mint a miniszterelnök.
A kormány azt ígérte, akkor vezetik ki az árstopokat, amikor az infláció érezhetően nem csökken. Ez pedig még messze van: elemzők szerint még júniusban is 20 százalék felett lehet az infláció.
A rászorulók pénzbeli támogatást, a közszférában dolgozók béremelést kapnak a drágulás ellensúlyozására a lisszaboni kormánytól.
A magyar áruházláncok a legdrágábbak a fogyasztók szerint.
Hatalmas ütemben csökkent a háztartások fogyasztása, közben pedig egyre olcsóbb a gáz és a műtrágya is – a szakértő pedig optimista ezeket a jeleket látva.
Digitális szakadék peremén imbolyognak a magyar gazdák. Műholdakra, drónokra és a legmodernebb technológiára kell átváltania a teljes magyar agráriumnak és élelmiszeriparnak, különben még többet veszít a versenyképességéből – ez pedig még magasabb árakat is jelent a fogyasztóknak. Támogatás van, tudás van, a kérdés, hogy ezzel a milliárdos forgalmat bonyolító cégek tudnak csak élni, vagy sikerül felzárkóztatni a kisebb piaci súllyal bíró gazdaságokat is.
A kiskereskedelmi árak vizsgálatát már korábban bejelentette a Gazdasági Versenyhivatal, most a tejeket és tejtermékeket külön is alaposan megnézik. A GVH szerint folyamatos az áremelkedés, miközben a hazai tejesek piaci pozíciói gyengülnek.
Európa leggyorsabb inflációja úgy jött össze, hogy a globális tényezőket a kormányzati döntések nemhogy tompították volna, még fel is erősítették.
Magyarországon 913 forint, Horvátországban 556 forint.
A vásárlók a szívükhöz kapnak az árak láttán, és gyakran nem értik, miért is van ekkora drágulás - Heiszler Gabriella, a Spar Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója alaposan összefoglalja, amit erről tudni kell. Interjú.
Az ársapkáról a kormány egyeztetett előzetesen a kereskedőkkel.
