Másfélszeresére drágult a karácsonyi menü ára egy év alatt – ez a hvg.hu ünnepi bevásárlókosara
A kilencvenes évek inflációja találkozik a hatvanas évek áruhiányával – idén hatodik alkalommal vásároltunk be karácsonyra.
A kilencvenes évek inflációja találkozik a hatvanas évek áruhiányával – idén hatodik alkalommal vásároltunk be karácsonyra.
Ez egy háztartásnak 210 fontos – százezer forintos – pluszkiadást jelent.
Kiugró növekedés, az árak stabilizálódása és árcsökkenés is jellemezte a magyar boltokban a novembert – azt a hónapot, amikor újabb két termékkörre terjesztette ki a kormány az árstopot, mihelyst szembesült azzal, hogy éves szinten 40 százalékra nőtt az élelmiszer-infláció.
Nem érdemes áreséssel számolni a gyökérzöldségeknél.
Egy évvel ezelőtti árakon állt meg az élet több élelmiszer esetében a hazai boltokban, de az élet közben ment tovább, így aki azt remélte, az árstop fékezni tudja az inflációt, annak csalódnia kellett. A kormány új árstopokat akar, előtte néztünk körül az élelmiszerboltokban.
Évtizedek óta nem látott mértékben drágulnak az élelmiszerek, és az elmúlt hónapokban egy másik, rég látott jelenséggel is találkozhattunk: az élelmiszerhiánnyal. Pillanatnyi zavarról van szó, vagy bealkonyult a fogyasztói társadalomnak? A hvg.hu gazdasági podcastjében Szöllösi Rékával és Fórián Zoltánnal beszélgettünk.
Strómanokon és bukó társaságokon keresztül adták el a beszerzett élelmiszereket, amelyekből nagy mennyiség került a hazai üzletekbe.
Ötödik hónapja csökken az élelmiszerek ára a világban az ENSZ szerint. Augusztusban 1,9 százalékkal volt alacsonyabb az átfogó árindex, mint egy hónappal előtte. A tavalyi áraknál azonban így is drágább szinte minden.
Ha ügyesek vagyunk, még ki tudjuk hozni a négyfős, négyfogásos vasárnapi ebédünket 7000 forintból, de ehhez már valóban szemfülesnek kell lennünk: hiába ugyanis az árstop, néha már a fixált árú termékkörökben is előbb vesszük észre a polcon a drágább változatot.
Az inflációval együtt felpörgött a zsugorfláció is a magyar üzletekben, a tipikus válságjelenségnek tartott méretcsökkentés alól kevés termék bújhat ki, és arra is kevés példát találunk, hogy visszafordítható lenne a folyamat. Védekezni azonban lehet ellene.
Van olyan termék is, aminek 120 százalékkal ugrott fel az ára tavaly óta.
A magyarországi élelmiszerárak kétszer olyan gyorsan nőnek, mint az euróövezetiek. A magyarázat a bérköltségek növekedésétől a hurráköltekezésen át a forint erőteljes leértékelődéséig terjed.
Tényleg furcsa ármozgásokat produkál az árstop? Valóban áruhiányt okozott az intézkedés? És mennyi pénzből jön ki most egy családi ebéd? A hvg.hu bolti tesztjének első része.
Most az orosz-ukrán háború sokkolja a piacokat, de hosszú távon a klímaváltozás megállítása miatt is többet kellene fizetni az élelmiszerért. Szükség lehet egy új támogatási rendszer kidolgozására – véli a hvg.hu-nak nyilatkozó szakértő.
Mire kinyomtatnák, már el is évülne, így inkább csak annyit írnak oda a termékekhez, hogy napi ármeghatározás lesz érvényben.
A benzinkutasok még kitartanak, de alig várják a május közepét, amikor elvileg lejár az árstop, vagy legalább kiderül, hogyan tovább, és reménykednek az üzemanyagok bioösszetevőjének kivezetésében. Az élelmiszerláncok hallgatnak, a kisboltosok pedig csak vállat vonnak arra, hogy a hétvégén újraválasztott Orbán Viktor belengette a hatósági árak megtartását. Pedig a kormányzati szándék feladja a leckét: az árstoppal érintett legtöbb élelmiszer beszerzése ötödével is többe kerülhet a boltok számára az intézkedés bevezetése óta.
Bár az árstop bevezetésekor sokan attól tartottak, hogy elárasztják a hazai üzleteket az olcsóbb importáruk, csütörtöki körképünk ezt csak részben igazolta.
Az első árstopos napon nem pörögtek fel a vásárlások.
Az árstop intézkedések július elsejéig való meghosszabbításával egy füst alatt a SZÉP-kártyával való élelmiszer-vásárlás lehetőségét is kitolta eddig a kormány.