Az amerikai hírszerzés oltalmába vette és felhasználta a náci politikai rendőrség, a Gestapo volt ügynökeit és tudott a "holokauszt adminisztrátora", Adolf Eichmann hollétéről a háború utáni években - állítja egy új történészi jelentés, amelyet csütörtökön juttattak el az amerikai kongresszushoz.
A Magyar Nemzet szerint a lista nyilvánosságáról a kormány már elvi döntést hozott, de a jogszabálytervezet végső formáján még dolgoznak.
Az újságíró egy rendezvényen szólalt volna fel, amelynek témája Magyarország "politikai és kulturális jobbratolódása" lett volna. A rendezvény a fenyegetés miatt elmaradt - értesült a Hírszerző.
Az amerikai energiaügyi minisztérium jelentésére hivatkozva a The New York Times kedden azt írta: több alkalommal is leittasodtak munka közben azok az ügynökök, akiket az amerikai kormány a nukleáris fegyvereknek és azok komponenseinek szállítására fogadott fel.
Paul Lendvaival, akit a Heti Válasz a Kádár-diktatúrával való együttműködéssel igyekezett megvádolni, a köztévé Ma reggel című műsorában készítettek telefonos interjút. „Az, hogy a magyar diplomaták mit jelentettek, az nem az én dolgom” - mondta Lendvai a jobboldali hetilap által közölt dokumentumokról, amelyek közül egyik sem származik tőle vagy belügyes kapcsolatától, csakis a feletteseiknek jelentő diplomatáktól. Lendvai szerint a cikk „retorzió azért, mert az elmúlt 20 évről írt egy kritikus könyvet”.
A kommunista rendszerrel való szembenállását hirdető Paul Lendvai önkéntes informátorként segítette a Kádár-diktatúrát - állítja a Heti Válasz. Állításukat dokumentumokkal bizonyítják.
Ügynökmúlttal vádolta meg egy román lap Bartha Csabát, a budapesti Román Kulturális Intézet igazgatóhelyettesét - írta keddi számában az Új Magyar Szó (ÚMSZ) című napilap.
Ismét kampánytémává emelheti az ügynökkérdést, hogy az egykori titkosszolgálati mágnesszalagok adatainak digitalizálása után új bizottság alakul az állambiztonsági iratok felülvizsgálatára.
A Webisztán blog Barczi Imre Élet és Irodalomban megjelent cikkét mutatja be olvasóinak. Hogyan sikerült a szakembereknek megmenteni 10 ezer oldal digitális ügynökaktát?
Egy angol felmérés szerint a szigetország első osztályú klubjainak évente összesen 70 millió fontba kerülnek a játékosügynökök. Élen a Manchester City áll közel 13 millióval. És mi a helyzet Magyarországon?
Nemcsak itthon gerjeszt indulatokat az, hogy húsz évvel a rendszerváltás után még mindig számos ex-szocialista országban titkosak a volt besúgók és megfigyeltjeik aktái. Az AP összeállítása szerint Magyarországon és Romániában rejtegetik legjobban az ügynökök által vezetett dossziékat.
Kémkedés vádjával az iszlám törvényei szerint kívánják bíróság elé állítani a Szomáliában elrabolt két francia titkosszolgálati ügynököt iszlamista fogvatartóik.
Több mint 1000 egykori Stasi-alkalmazott dolgozik a volt NDK-hoz tartozott keleti tartományok rendőrségének kötelékében – írja a Die Welt szerdai számában.
A tanárok körében keresné új munkatársait a brit belbiztonsági szolgálat; az MI5 szerint a pedagógusokat kapcsolatteremtő képességeik teszik ideális ügynökjelöltekké.
Az alábbiakban négy közismert, egykoron az állambiztonság által beszervezett személy életútjába nyújtunk bepillantást az '56-os intézet nyilvánosságra hozott munkadossziéi alapján. Valamennyien „hazafias alapon” vállalták a hálózati munkát az összes velejáró „feladattal” – talán Bárándy György az egyetlen, akinél ezt dossziéja alapján nem mondják ki expressis verbis. Pénz? Befolyás? Bosszú?
Mindhárom nagy keresztény egyház – a katolikus, a református és az evangélikus – belátta: szembe kell néznie 1945 utáni történetével.
"Nem normális, hogy a bíróságok úgy hoznak ítéletet, mintha Magyarországon egyetlen emberről sem tudhatnánk, hogy ügynök volt" - fogalmazott az ítélet után Ungváry Krisztián történész, harmadrendű alperes. Előzőleg a bíróság elmeszelte őt és két médiumot, mivel "nem bizonyítható, hogy Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök együttműködött volna a Kádár-rendszer belső elhárításával".
Megkezdte munkáját az a bizottság, amelynek azt kell megállapítania, hogy a pártállami rendszer állambiztonsági adatait tartalmazó mágnesszalagokat lehet-e olvasni, illetve digitalizált formában lementeni - mondta pénteken Kenedi János történész.
A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) a kommunista rendszer ügynökmúltjának teljes feltárását szorgalmazza, irattára pedig nyitva áll a kutatók előtt - mondta szerdán Feldmájer Péter, a Mazsihisz elnöke a Hitvallók és ügynökök című, a katolikus egyház ügynökmúltjával foglalkozó film bemutatása kapcsán.
Az egyházi társadalom az egyik legérintettebb réteg volt az ügynökkérdést tekintve a pártállami diktatúra idején, arányuk 7-10 százalékra becsülhető az eddigi kutatások és dokumentumok alapján - mondta Gyarmati György, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója Budapesten kedden, a Hitvallók és ügynökök című film sajtótájékoztatóján.
