Utánuk a bitözön
Változások körvonalazódnak a kiberbiztonsági piacon. A szegmenst a júliusi „fekete péntek” rázta fel. Az iparágon belül sincs hiány reformötletekből – és még csak most jönnek majd a szabályozók.
Változások körvonalazódnak a kiberbiztonsági piacon. A szegmenst a júliusi „fekete péntek” rázta fel. Az iparágon belül sincs hiány reformötletekből – és még csak most jönnek majd a szabályozók.
IT-biztonsági képességekről, érettségről bármit lehet állítani, de előbb vizsgáljuk meg, hogy az Európai Unió mit is vár tőlünk.
Az első célpont a Lengyel Doppingellenes Ügynökség volt, az itt szerzett tapasztalatok alapján további lengyel intézmények rendszereibe hatoltak volna be az orosz és fehérorosz támadók.
Jön az Európai Unió új kibervédelmi szabályozása, a NIS2, ez pedig a korábbinál is több céget érint, a büntetés pedig akár 110 millió forint is lehet. Cikkünkben a Telekom szakértőjének segítségével vesszük végig, kinek, milyen teendői lesznek az új keretrendszerrel kapcsolatban.
Sok probléma forrása az emberi tényező, amit gyakran a kiberbűnözők is igyekeznek kihasználni. A NIS2 néven emlegetett uniós irányelv lesújt minden cégre, amelyik nem veszi elég komolyan saját emberei felkészítését. Akármilyen furcsán hangozhat elsőre, ebből a munkavállalók profitálhatnak. De csak az, aki nem veszi félvállról.
Már hatályba lépett, hamarosan élesedik is a felülvizsgált uniós kibervédelmi irányelv, a NIS2, amely itthon több ezer vállalkozás és munkavállalóik mindennapjait érinti. Tennivaló már most is akad vele.
A legtöbben az online bankolás során ismerkedtek meg a kétlépcsős azonosítással: már évekkel ezelőtt is úgy volt, hogy a netbankos jelszó begépelése után az SMS-ben érkező egyedi kódot is be kell gépelni, hogy hozzáférjen az ember a bankszámlájához. A „második jelszót” mára a Facebooktól a vállalati távmunkarendszerekig egyre több szolgáltatás kéri. Nemcsak az a jó hír, hogy terjed, hanem hogy egyre kényelmesebb lesz igénybe venni.
Nem olcsó műfaj a zsarolóvírus-támadás – annak sem, aki csinálja, de annak a cégnek aztán végképp nem, amelyik elszenvedi.
Mindennapossá válnak a zsarolóvírusok, továbbra is hódítanak a túlterheléses támadások és az orosz–ukrán háború is jó lehetőséget kínál a bűnözőknek a privát és céges felhasználók átverésére. Van néhány olyan jelenség, amelyre mindenkinek érdemes figyelmet fordítania.
Az IT-szakemberek már egyetemi szakon is tanulhatnak a kiberbiztonságról, ám a legtöbbek számára bőven elég lehet egy munkahelyi továbbképzés vagy egy online végezhető tanfolyam is. Utóbbiakból gyűjtöttünk össze három lelőhelyen többszáznyit. Elvégzésükhöz angol nyelvtudás szükséges.
Az új világok nemcsak új lehetőségekkel, hanem korábban ismeretlen kockázatokkal is járnak. Ha igazuk lesz a techóriásoknak, és néhány éven belül tömegek számára nyílnak meg a metaverzum kapui, az új kibervédelmi kihívások elé állítja a cégeket.
A vállalat méretének növekedésével együtt emelkedik a félelemérzet: mi lesz, ha kiberbűnözők lebénítják a rendszert, esetleg ügyféladatokat lopnak. A kis- és középvállalatoknak érdemes tudniuk Magyarországon is: a tét arányosan számukra is legalább ugyanakkora.
Ha munkahelye informatikusa rákényszeríti, hogy néhány havonta változtasson jelszót, mutassa meg neki az alábbi előírásokat, tanulmányokat.
Ki végzi el a munkánkat, ha szabadságon vagyunk? A legtöbb munkahelyen gyorsan megtalálják a jó választ. Hogy az illető hogyan fér majd hozzá a mi céges dolgainkhoz, az már nehezebb dió.
Vannak vállalatok és magánfelhasználók is, akik félnek érzékeny adataik felhős rendszerekben való tárolásától, mondván, az állományok ha védetten is, de „kikerülnek az internetre”. Pedig sokszor biztosabb helyen van az, amit magunktól kilométerekre tárolunk, ha cserébe ott van, aki odafigyel rá.
Lehet akármilyen komoly a hardver és a szoftver, a munkavállaló a leggyengébb láncszem egy céges hálózatban, és ezzel a kiberbűnözők is pontosan tisztában vannak. A kiberbiztonsági incidensek jelentős hányada mögött áll a munkavállalók vagy egy bedolgozó partnerek hanyagsága. Az ellenszer a cégvezetők kezében van.
Privát üzenetek és más személyes információk tömkelege gyűlik nap mint nap minden Facebook-felhasználó fiókjába. Egyszerűen ellenőrizheti, hogy másnak is van-e bejárása az ön fiókjába.
Minden androidos telefonon gyárilag elérhető, viszont alapból ki van kapcsolva. Manuálisan kell aktiválni a a zárolási lehetőséget, amely békeidőben nem zavar, vész esetén viszont nagyon sokat segít.
Meglepően kevés gombnyomással tehet igen sokat azért, hogy nagyobb biztonságban legyenek adatai a Facebookon. Illetve annak érdekében is, hogy a Facebook maga ne tudjon meg önről csak azt, amibe valóban beleegyezik.
Háromszáztizenkettő tesztet futtattak végig az AV-Comparatives kiberbiztonsági labor szakértői, hogy kiderüljön, a legnépszerűbb vírusirtók közül melyik mekkora biztonságot nyújt.