A Kreml szerint piacellenes és elfogadhatatlan az uniós gázársapka

A válasz kidolgozásához időre van szükség - közölték.

A Kreml szerint piacellenes és elfogadhatatlan az uniós gázársapka

Ellentmond a piaci elveknek az EU gázárplafonról szóló megállapodása - jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő hétfőn Minszkben újságíróknak. "Ez a piaci árképzési folyamat megsértése, a piaci folyamatokba való beavatkozás, bármilyen, a plafonra való hivatkozás elfogadhatatlan" - mondta Peszkov az Interfax hírügynökség kérdésére válaszolva.

A szóvivő szerint az orosz válasz kidolgozásához időre van szükség, hogy "gondosan mérlegelni lehessen az előnyöket és hátrányokat".

Az uniós országok hétfőn a megawattóránkénti 180 eurós gázárplafon állapodtak meg.

Esni kezdett a gáz ára az uniós megállapodás hírére

A holland TTF a nap közbeni 112 dollárról 106-ra esett vissza.

Iráni drónokkal lőtték a fővárost és tíz megyét

Oroszország hétfőn, Vlagyimir Putyin orosz elnök minszki látogatása előtt ismét iráni drónokkal támadta Ukrajna több megyéjét és a fővárost, tíz megyében és Kijevben szólaltak meg a légvédelmi szirénák.

Kijev megye egy hét alatt immár harmadszor volt orosz támadás célpontja. A Sahíd típusú drónok támadásakor három ember megsebesült, és kilenc ház megrongálódott – közölte Olekszij Kuleba, Kijev megye állami közigazgatási vezetője Telegram-csatornáján.

A támadásoknak nem volt halálos áldozata, de több "létfontosságú infrastruktúrát" találat ért, a térségben megszakadt az áramszolgáltatás – közölte Vitalij Klicsko kijevi polgármester.

A fővárost 23 iráni rakétával támadták, közülük 18-at lelőtt az ukrán légvédelem – közölte Szerik Popko, a kijevi katonai adminisztráció vezetője.

A DTEK, a legnagyobb ukrán magán áramszolgáltató vállalat és az Ukrenerho állami áramszolgáltató szerint Ukrajna tíz megyéjében és a fővárosban megszakadt az áramszolgáltatás az orosz támadások következtében. A DTEK szerint "sok időbe" telik a szolgáltatás helyreállítása.

Az ukrajnai atomerőműveket működtető Enerhoatom állami vállalat hétfőn azzal vádolta Oroszországot, hogy iráni drónt röptetett a Mikolajiv megyei Pivdennij (Déli) atomerőmű felett. Az Enerhoatom közölte, hogy a Sahíd típusú drónt éjszaka 0 óra 46 perckor észlelték az erőmű felett, és felszólította a nemzetközi nukleáris közösséget, védjék meg az atomlétesítményeket a háborús veszélyektől.

"Ez a nukleáris és sugárbiztonság elfogadhatatlan megsértése" – írta a vállalat Telegram-csatornáján.

Az Ukrajna elleni inváziót elkövető orosz erők márciusban elfoglalták a zaporizzsjai atomerőművet. A felek egymás vádolják az erőmű elleni tüzérségi támadásokkal. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) állandó megfigyelőket vonultatott fel az atomerőmű térségbe, és jelenleg folynak a tárgyalások biztonsági övezet létesítéséről Európa legnagyobb atomerőműve körül.

(MTI)

Moldova szerint igen nagy a valószínűsége egy év eleji orosz offenzívának

Alexandru Musteata, az Információs és Biztonsági Szolgálat vezetője szerint "nagyon nagy" a kockázata egy támadásnak, és Oroszország továbbra is azt tervezi, hogy szárazföldi folyosót biztosít Ukrajnán keresztül a szakadár moldovai Dnyeszteren túli régióba.

„A kérdés nem az, hogy az Orosz Föderáció újabb előrenyomulást hajt-e végre Moldova területe felé, hanem az, hogy mikor” – mondta Musteata a TVR-Moldova televíziós csatornának.

Musteata hivatala úgy véli, hogy Oroszország több forgatókönyvet is vizsgál Moldova megtámadására, és egy esetleges offenzívát vagy január-februárra, vagy március-áprilisra időzítenének.

Az Információs és Biztonsági Szolgálat közleményében azt mondta, hogy az orosz támadás leginkább attól függ, hogy áll Moszkva zászlaja az ukrajnai háborúban.

(Sky News)

Lukasenka: Oroszország és Fehéroroszország kész tárgyalni a nyugati államokkal

Oroszország és Fehéroroszország kész tárgyalni a többi állammal, közöttük az európaiakkal is – jelentette ki Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal folytatott hétfői minszki tárgyalása kezdetén.

A fehérorosz elnök ugyanakkor felszólította a Nyugatot, hogy "hallgasson a józan észre", és térjen vissza a biztonságról folytatott konstruktív párbeszédhez.

Vlagyimir Putyin hétfőn utazott Fehéroroszországba, amely közvetlenül nem vesz részt az ukrajnai háborúban, de lehetővé tette, hogy Moszkva a területéről indítson támadást a február 24-én kezdődött invázió elején. A fehérorosz elnök hangsúlyozta, hogy "egyes nézeteltérések ellenére" Fehéroroszország és Oroszország megtalálja a választ minden fenyegetésre.

"A fehérorosz–orosz kapcsolatok javulása természetes válasz volt a változó nemzetközi helyzetre. (.) Véleményem szerint néhány nézeteltéréstől eltekintve megtaláljuk a hatékony választ a kihívásokra és fenyegetésekre" – mondta Lukasenka.

Vlagyimir Putyin a gazdasági együttműködés kérdéseiről beszélt. Kijelentette, hogy Moszkva kész továbbra is segíteni Fehéroroszországot az atomenergetikai fejlesztésekben.

"Minden téren aktívan együttműködünk. Az energetika területén Oroszország a saját terhére folytatja az atomerőmű építését. Az első energiablokk már működik" – mondta az orosz elnök.

Putyin megjegyezte, hogy Oroszország szállíthatna több gázt is Fehéroroszországnak, de ehelyett működik az atomerőmű, az általa termelt energia nagyjából 4,5 milliárd köbméter földgáznak felel meg. "Készek vagyunk tovább fejleszteni ezt a projektet, és újabb energiablokkokat építeni" – tette hozzá.

Oroszország a Hrodno megyei Osztrovecben épít atomerőművet, a két reaktorblokk teljesítménye 1200 megawatt, az elsőt 2020 novemberében kapcsolták rá a fehérorosz energiahálózatra.

Az orosz elnök minszki látogatása előtt szóvivője, Dmitrij Peszkov kijelentette, hogy ostoba és alaptalan koholmányok azok a publikációk, amelyek szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfői minszki látogatása arra fogja kényszeríteni Fehéroroszországot, hogy vegyen részt az Ukrajna elleni orosz "különleges hadműveletben".

(MTI)

Zaharova megint világháborúval riogat

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő hétfőn kiadott kommentárjában arra figyelmeztetett, hogy Washington "veszélyes és rövidlátó politikája a közvetlen összecsapás szélére sodorja az Egyesült Államokat és Oroszországot". Zaharova Ned Price amerikai külügyi szóvivő nyilatkozatára reagált, aki az amerikai-orosz kapcsolatok megromlásáért Moszkvát tette felelőssé.

Az orosz diplomata ezzel szemben azt állította, hogy a hanyatláshoz Washingtonnak "az amerikai hegemónia minden áron való fenntartására irányuló vágya" vezetett, valamint az, hogy elutasította a komoly párbeszédet biztonsági garanciákról. Zaharova szerint Washington az afganisztáni fiaskó után egyre inkább belekeveredik az új konfliktusba, anyagilag támogatva a kijevi "neonáci rezsimet", és növelve az ukrajnai katonai jelenlétét.

A moszkvai szóvivő emlékeztetett rá, hogy Moszkva óvta Washingtont az eszkalációtól, és hogy Oroszország érdekelt a feszültség csökkentésében és a békés egymás mellett élés elveinek betartásában, szigorúan a kölcsönösség alapján. Kifejezte az orosz fél készségét a párbeszédre, ugyanakkor kifogásolta, hogy szerinte az Egyesült Államokból hiányzik a minimális előrelépéshez szükséges politikai akarat.

(MTI)

Orosz kémfőnök: Felgyorsul a modern nyugati fegyverek fejlesztése

A Nyugat várhatóan felgyorsítja a legmodernebb fegyverrendszerek fejlesztését, valamint a biológiai, genetikai és egyéb fegyverek létrehozására irányuló kutatásokat – írta Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatója a Razvedcsik (Hírszerző) című magazin hétfőn megjelent első számában közölt cikkében.

Nariskin úgy vélekedett, hogy már nem lehet megállítani "a liberális-globalista amerikai egocentrizmusból" a valóban többpólusú világba való átmenetet, és hogy "a történelem menete megállíthatatlan".

"Nem érdemes azonban arra számítani, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei önként elismerjék a vereségüket, és egyenrangú, konstruktív párbeszédet kezdjenek a jövő világrendjéről. Ellenkezőleg, a Nyugat várhatóan aktivizálja majd a legújabb fegyverrendszerek fejlesztését, és felgyorsítja a biológiai, genetikai és egyéb fegyverek létrehozására irányuló kutatásokat" – írta a TASZSZ által idézett cikkében az orosz kémfőnök.

Nariskin szerint "ezzel egyidejűleg a Fehér Ház jól ismert politikájának keretében, amelynek célja az instabilitás övezetének létrehozása Oroszország határai mentén, folytatódni fognak a Közép-Ázsia és a Transzkaukázus destabilizálására irányuló kísérletek".

"Emellett Washington továbbra is ingatni fogja a kínai belpolitikai helyzetet, provokálni fogja a feszültség növekedését a Tajvani-szorosban és a Koreai-félszigeten, törekedni fog a Nyugat számára elfogadhatatlan kubai, iráni és venezuelai kormány meggyengítésére és leváltására, újabb kísérleteket tesz majd a demokrácia erőszakos bevezetésére más országokban, a világ népeinek sorsáról döntő szokásos szerepében fellépve" – írta.

(MTI)

Eurobarométer: Az európaiak elsöprő többsége szerint tovább kell csökkenteni az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függést

Az Európai Unió lakosságának 49 százaléka úgy véli, hogy az ukrajnai háború kezdetét követően a gazdasági helyzet javítása érdekében hozott uniós intézkedéseknek pozitív hatásuk lesz, a többi válaszadó szerint azonban az intézkedéseknek negatív hatásuk lesz, vagy hatástalanok lesznek az európai gazdaságra nézve – derült ki az Európai Bizottság által hétfőn közzétett Eurobarométer felmérésből.

A felmérés szerint tíz uniós állampolgárból nyolc (82 százalék) egyetért azzal, hogy az EU-nak további lépéseket kell tennie az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függésének csökkentése érdekében.

A válaszadók túlnyomó többsége (83 százalék) úgy véli, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborúja sürgetőbbé teszi a beruházásokat a megújuló energiába. A megkérdezettek 87 százaléka szerint alapvető fontosságú az olyan fontos infrastrukturális létesítmények védelme, mint a csővezetékek és az internetes kábelek, míg 83 százalékuk egyetért azzal, hogy a villamos energia ára nem függhet a gáz árától.

A felmérésbe bevontak 85 százaléka vélekedik úgy, hogy az emelkedő energiaárak jelentős hatást gyakoroltak vásárlóerejére. 56 százalékuk egyetért azzal, hogy a közelmúltbeli áremelkedések főként Oroszország agresszív magatartásának tudhatók be, 38 százalékuk viszont nem ért egyet ezzel a kijelentéssel.

Elmondásuk szerint maguk a válaszadók is tettek már lépéseket, vagy készen állnak lépéseket tenni annak érdekében, hogy csökkentsék energiafogyasztásukat és energiakiadásaikat: például lekapcsolják a fényforrásokat, ha elhagynak egy helyiséget (77 százalék), áramtalanítják a használaton kívüli elektronikus készülékeket (62 százalék), és csökkentik otthonukban a hőmérsékletet (58 százalék).

A felmérés szerint Oroszország Ukrajna elleni háborújára válaszul hozott uniós intézkedések általánosságban támogatást élveznek az európaiak körében. A lakosság többsége támogatja a humanitárius segítségnyújtást (88 százalék), valamint a háború elől menekülők befogadását (82 százalék). Tíz válaszadóból hét támogatja az orosz kormánnyal, vállalatokkal és magánszemélyekkel szembeni gazdasági szankciókat (71 százalék), valamint Ukrajna pénzügyi megsegítését (70 százalék). A többség egyetért az állami tulajdonú orosz média betiltásával (63 százalék), valamint az Ukrajnának szánt katonai felszerelések beszerzésének és szállításának finanszírozásával is (59 százalék) – derült ki az uniós felmérésből.

(MTI)