Háború Ukrajnában

2022 óta tart az orosz-ukrán háború. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.




A finnek felmondták az oroszokkal közös atomerőmű-projektet

A finn Fennovoima cég hétfőn felmondta a Hanhikivi-1 atomerőmű megépítéséről szóló megállapodást az orosz Roszatom leányvállalatával, a RAOS Projecttel. A finnek a tervezés és az engedélyeztetési folyamat késésére és a megnövekedett politikai és gazdasági kockázatokra hivatkozva hozták meg döntésüket. A Hanhikivi erőmű volt a paksi bővítés mintaprojektje.



Hatalmas LNG-terminált adnak át Görögországban

Kedden felavatják Görögországban az Alexandroupolis Independent Natural Gas System (INGS) elnevezésű úszó LNG-terminált - értesült az EUrologus brüsszeli forrásokból. A beruházás a déli és a balkáni országok orosz energiafüggőségét csökkenti.








„Lasszóval fogdosták a férfiakat” - Így toboroznak katonákat az oroszbarát ukrán területeken

Két hónapja, közvetlenül az ukrajnai orosz invázió előtt általános mozgósítást rendeltek el a kelet-ukrajnai szakadár „köztársaságokban”. Mi igaz az orosz híradásokból, miszerint önkéntesek kígyózó sora várta a katonai szolgálatot? A Deutsche Welle helyieket kérdezett – a riportban megszólalók a biztonságuk érdekében nem a saját nevükkel szerepelnek.





„Ugyanazzal kínlódunk, mint az újságírók” – orosz-ukrán háború a Wikipedián

Az orosz-ukrán háborúról beszámoló magyar Wikipédia-szócikk szerkesztői maguk is kétségeiket fejezik ki, hogy semlegesen számolnak-e be a konfliktus eseményeiről, a lap tetején pedig külön figyelmeztetik is erre az olvasókat. A mára több mint nyolcvanezer karakteres szócikk több ponton hiányos, de arról is vita alakult ki, hogy tekinthetők-e magyar álláspontnak Orbán Viktor, illetve Márki-Zay Péter kijelentései.