Diplomaták szerint az Oroszország elleni olajembergót tervező Európai Bizottság valamiféle kivételt vagy átmeneti intézkedéseket fog javasolni Magyarország és Szlovákia számára, tekintettel arra, hogy ez a két ország mennyire függ az orosz olajtól, és milyen nehézségekbe ütközik az alternatív források megtalálása – írja a Politico hírlevele. Az elmúlt hetekben Magyarország vált az egyik legnagyobb akadályává annak, hogy az unió az orosz energiaszektorral szembeni szankciókat végigvigye.

Több diplomata szerint Magyarország hangsúlyozta, hogy aggodalmai gazdasági és nem politikai jellegűek, ami megnyitotta az utat a kompromisszum előtt.

Ezzel egy időben a német közszolgálati televízió úgy értesült: Magyarország és Ausztria és Szlovákia és kész visszalépni az olajembargó ügyében. A ZDF-nek egy magas rangú uniós diplomata azt mondta, a döntő tényező az volt, hogy a német kormány nem fékezné tovább az embargót.

A magyar kormányszóvivő hétfő délelőtt cáfolta az értesüléseket. Kovács Zoltán Facebook-oldalára azt írta: „a magyar álláspont az olaj- és gázembargó esetében nem változott”.

Korábban Hernádi Zsolt Mol-vezér arról beszélt, hogy orosz kőolaj hiányában nem tudnánk tartani a jelenlegi fogyasztási szintünket, ráadásul egy teljes embargó esetén 2–4 évbe és 5–700 millió dollárba kerülne az átállás. Ugyanakkor a portálunknak korábban nyilatkozó szakértők elmondták, hogy valóban nagyon nehéz lenne átépíteni a finomítókat teljesen más típusú olajok fogadására – csakhogy ez nem feltétlenül lenne szükséges, mert elérhetők a piacon az orosz olajhoz egészen közel álló olajtípusok is, azok feldolgozása pedig nem igényelne nagy volumenű átalakításokat.

Berlin már korábban jelezte más uniós fővárosoknak, hogy kész megfontolni az orosz olajfogyasztás csökkentését – még ha a gázimportról nem is tud egyelőre lemondani –, de csak meghatározott feltételek mellett. Ehhez hozzá kell persze tenni azt is, hogy Magyarország számára sem az orosz olaj jelenti igazán a létszükségletet, hanem a földgáz és nagy valószínűséggel ez lehet majd az uniós szankciópolitika Achilles-sarka is.