Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Az Európai Békekeret egy, az EU költségvetésén kívüli eszköz, amelynek célja, hogy az Uniót fokozottan képessé tegye a konfliktusok megelőzésére, de Magyarország garanciát kapott, hogy semmiféle terhet nem kell vállalnia az ukrajnai fegyverszállítás finanszírozásából.
Az uniós költségvetésből nem lehet fegyvervásárlást finanszírozni, ezért döntöttek úgy a tagállamok 2021 márciusában, hogy létrehozzák ezt az eszközt, amelyet saját költségvetésükből külön, meghatározott arányban töltenek fel.
Többször döntöttek a kormányok arról, hogy az Európai Békekeretből Ukrajnának szánt fegyvereket vásárolnak. Ehhez minden alkalommal hozzájárult Magyarország is, és teljesítette a rá eső befizetési hányadot.
Az Európai Békekeret összesített pénzügyi felső határának 2023-as emelése 2027-ig (2018-as árakon) összesen akár 5,5 milliárd eurót is kitehet. Az állam- és kormányfők 2022. december 15-i csúcstalálkozóján Orbán Viktor is egyetértett azzal a nyilatkozattal, amelyben kinyilvánították annak fontosságát, hogy az EU az Európai Békekereten keresztül támogassa partnereit.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nemrég azt közölte, hogy az európai uniós külügyi tanács elfogadta az Európai Békekeret összegének 5 milliárd euróval történő megemelését. Magyarország „konstruktívan tartózkodott” a szavazásnál, de erre is csak azért volt hajlandó, mert garanciát kapott, hogy „semmiféle terhet nem kell vállalnia az ukrajnai fegyverszállítás finanszírozásából”. Vagyis „a ránk eső 50 millió eurót be kell fizetnünk, de annak felhasználási célját mi határozhatjuk meg”. A cél Szijjártó szerint többféle lehet, például a migrációval szembeni küzdelem érdekében a Száhel-övezet stabilitásának erősítése vagy a Nyugat-Balkán támogatása.
A hétfő este megjelent határozatban erről a háttér-megállapodásról nincs szó, az csak azt mondja ki, hogy a kormány „megerősíti a Külügyek Tanácsa 2023. március 13-i és 2023. június 26-i ülésén jóváhagyott, az Európai Békekeret többéves költségvetésének növeléséről szóló döntését”, és ezért felemeli az eredetileg 2021-ben elhatározott összegeket: a 2024 és 2027 közötti évekre összesen 34,9 millió euró helyett 117,8 millió eurót hagyott jóvá az Európai Békekeret tagállami befizetéséhez. Az emelés tehát 82,9 millió euró, azaz napi árfolyamtól függően mintegy 32 milliárd forint.
