Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Az ukrán Antikorrupciós Ügynökség, a NAZK folyamatosan frissülő listáján a leírás alapján olyan külföldi cégek szerepelnek, amelyek „Oroszország agresszor államként való elismerése és az ellene bevezetett szankciók ellenére együttműködnek vele”. Az együttműködés azt jelenti, hogy „a köz- és a magánszférát kritikus javakkal és szolgáltatásokkal látják el, és hozzájárulnak az orosz költségvetéshez, ezzel pedig finanszírozzák a terrorizmust”.
Ezen a listán szerepelt sokáig az OTP is, ám végül többkörös tárgyalás után tavaly októberben Kijev levette a magyar pénzintézetet. Ám több nyugati cég rajta maradt, emiatt pedig több vitája is volt Ukrajnának a támogatóival, mondván: nincs pontosan szabályozva, hogy ki és miért kerülhet a szégyenlistára. Sőt, a nyugati partnerek szerint „a lista negatívan befolyásolta az orosz agresszió elleni fellépéshez szükséges kritikus döntések meghozatalát”.
Mindezek miatt az ukrán kormány most úgy döntött, hogy a külföldi partnerek kérésére megszünteti a nyilvánosság hozzáférését.
