„Kevés örömömet találom a mindennapokban és így nem szabad gyerekek között maradni” – pályaelhagyó tanárok beszéltek a DW-nek
A megoldást egyik most felálló tanár sem látja a rendszer gondjaira.
A megoldást egyik most felálló tanár sem látja a rendszer gondjaira.
Az iskola egyik felmondott oktatója szerint a státusztörvény arról szól, hogy a pedagógusokat most jól megbüntetik és neki ez volt az utolsó csepp a pohárban.
Rendkívüli parlamenti ülést hív össze a kormány július első hetére.
A törvényjavaslat elfogadása előtt kaptak egy apró engedményt a pedagógusok. Viszont az általuk leghangosabban kritizált részei a törvénynek ugyanúgy megmaradnak.
Pedagógus-életpálya törvény, státusztörvény, bosszútörvény – ezeken a neveken terjedt el az elmúlt hónapok legkitartóbb tiltakozássorozatát kiváltó jogszabály. A kormány kommunikációja szerint ez lesz a tanárok bérrendezésének és a pedagóguspálya népszerűbbé válásának első lépése, a lapunknak nyilatkozó szakmabeliek szerint ennek épp az ellenkezője igaz: rengetegen mondanak fel, vagy tervezik a felmondásukat, és váltanak egészen más pályára, mennek például külföldre idősgondozónak. Több ezer tanárról van szó, miközben 1800 üres állás van jelenleg is. Az általunk megkérdezett tanárok ráadásul messze nem az alacsony fizetéseket tartják a legnagyobb problémának, a ki nem fizetett túlórák, használhatatlan tankönyvek és elavult módszertan mind hozzájárul a tömeges felmondásokhoz.
Kedden elfogadta a parlament a hosszú hónapok tiltakozásait kiváltó státusztörvényt, miközben a Kossuth téren pár tucat pedagógus, diák, és a gyerekek jövője miatt aggódó szülő gyűlt össze.
Kevesen, de egész nap tüntettek a státusztörvény elfogadásának napján. Kedden a diáktüntetések korábbi jellegzetes lelkesedése is hiányzott. Helyzetjelentés a Kossuth térről.
Soproni Tamás polgármester szerint az önkormányzat tömködi be az állam által hagyott lyukakat.
Fel sem merült, hogy az iskolájából ne csatlakozzon mindenki a sztrájkhoz, még az igazgató is támogatta a tiltakozást, mondta hvg.hu-nak adott interjújában Lukács János kolozsvári gimnáziumi tanár, a sikeres romániai tanártüntetések résztvevője. „Szomorú vagyok a magyarországi eseményeket látva", mondta arról, hogy míg Romániában a pedagógusok a három hétig tartó sztrájkkal és tüntetésekkel elérték, hogy lényegesen megemeljék az ottani tanárfizetéseket, a magyar parlament a szakszervezetek, diákok, szülők és ellenzéki politikusok tiltakozása ellenére a napokban elfogadta a státusztörvényt.
Az ellenzéki párt az üres Karmelita előtt kordont bontott, majd a szintén üres Belügyminisztérium elé vittek egy koporsót is – ami a turistákat lepte meg a legjobban.
Pankotai szerint ugyanaz az ember fenyegethette őt meg, mint Jámbor András országgyűlési képviselőt.
Ötből két kérdés volt eddig versenyben, végül ezekhez sem kezdhetik meg az aláírásgyűjtést.
Megjelent a státusztörvény végrehajtási rendeletének tervezete. A tanári fizetéseknél a Belügyminisztérium óriási mozgásteret hagyott az iskolák fenntartóinak, elképzelhető olyan helyzet, hogy két, ugyanolyan sávba tartozó tanár közül az egyik majdnem háromszor annyit keres, mint a másik. A szakszervezet attól tart, hogy teljesen szubjektíven fognak arról dönteni, ki mennyit keres. Jön a küzdelem a tanárhiánnyal, és a tanári eskü is. Mutatjuk a részleteket.
A Civil Közoktatási Platform felháborodott, hogy a törvény részleteinek egyeztetéséből kihagyták őket és nehezményezik, hogy továbbra se tudják, pontosan mennyivel és mi alapján emelkedhetnek a bérek.
Elhivatott és tehetséges tanárok pályáját törte ketté a státusztörvény. László, Mónika és Éva könnyeikkel küzdve mesélték el, milyen nehéz volt meghozniuk azt a döntést, hogy ebben az oktatási rendszerben nem tanítanak tovább. Most mindhárman azon vannak, hogy feldolgozzák hivatásuk elvesztését, és új munkát találjanak maguknak.
Az Országos Közös Akarat néven összefogó több tucat szervezet tart felkészítő demonstráció péntek délután a Parlament előtt. Ezzel készülnek diákok, pedagógusok, szülők és civil szervezetek, érdekvédők a következő nagy tüntetéshullámra.
Kozma Ákos hivatalát egy nem nevesített civil szervezett kereste meg az ügyben.
Tanárok, diákok és civil szervezetek tüntettek Pintér Sándor kartonszobrával együtt, mert szerintük a kormány „szórakozik” a béremelésekkel. Az államtitkár szerint most kiderült, hogy nem is a béremelésért tüntetnek.