„Rövid, lendületes, könnyen megkísért, könnyen elszívható vagy ha kell könnyen elnyomható, a cigaretta az ipari világ szimbóluma” – írta a New York Times 1925-ben.
A jelenlegi trendek fennmaradása esetén, a ma élő emberek közül fél milliárd (sok közülük ma még gyermek) dohányzással kapcsolatos megbetegedésben fog meghalni világszerte. Az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) becslése szerint a világ dohányfogyasztása a gyári cigaretta bevezetése óta eltelt évszázadban folyamatosan növekszik, s ha a helyzet nem változik 2030-ra a népesség növekedésével együtt további kétmilliárd dohányos él majd a földön. Amennyiben a cigarettázás elterjedtsége csökken is a dohányosok száma tovább nő majd, különösen a fejlődő országok női lakosságának körében – áll a WHO friss jelentésében. A legtöbb dohányterméket ma sorrendben, Kínában, az Egyesült Államokban, Japánban, Oroszországban és Indonéziában értékesítik.
Dohányzó nő. Halálos divat |
Míg azonban az Egyesült Államokban három és négy dollár közt van egy doboz, az Európai Unióban 20 szál ára 2 és 6 euró közt mozog, addig Ázsiában a felső kategóriába tartozó Marlboro ára is csak egy dollár felett valamivel van. A legnagyobb tételben eladott cigarettatípusok ára azonban ázsiaszerte 10 és 15 dollárcent között mozog, vagyis átszámítva 20-30 forintot kóstál. Igazán mégsem érdekes, hogy hol mennyibe kerül egy doboz cigaretta, sokkal inkább, hogy milyen viszonyban van a dohányos keresetével. Maradva a Marlboro példájánál, egy doboz áráért Bangladesben hat kilógramm rizst, Grúziában másfél kiló uborkát, Panamában egy tucat tojást, Kínában négy pár pamut zoknit, Pápua-új Guineában egy tucat kókuszdiót vagy Moldáviában egy kiló halat vásárolhatnak a helyiek. Van azonban olyan számítás is, mely szerint a kínai Minhang tartományban egy dohányos a napi keresetének 60 százalékát költi el szenvedélyére.
Kína példája azért is különösen fontos, mert minden a földön elszívott három szál cigarettából egyre ott gyújtanak rá. Míg ugyanis a nyugati világban az utóbbi évtizedben meredeken emelkedő dohányárak és az egyre agresszívebb dohányellenes kampányok nyomán a cigarettázók száma számottevően csökkent, addig az ázsiai országokban nem kis részben a dohányipari multinacionális vállalatok serénykedése nyomán számuk jelentősen nő. A multikat elsősorban a végtelenül olcsó dohány és az ebből készülő rendkívül olcsó, s hatalmas mennyiségben eladható termékek vonzzák.
Kínában a legmeredekebb a dohánytermék fogyasztásának a növekedése: míg 1952-ben fejenként egy szál cigaretta jutott áltagosan minden kínai lakosra, addig ma 15, úgy hogy a lakosság száma időközben megtöbbszöröződött. Jelenleg 320-350 millió kínai dohányzik, akik 2005-ben 1947 milliárd szálat szívtak el, négy százalékkal többet az egy évvel korábbinál. Ennek nyomán évente 1,2 millió kínai hal meg valamely a dohányzás okozta betegségben. A pekingi kormány azonban teljes adóbevételeinek 5 százalékát a cigaretta eladásokból gyűjti be.
A jelenlegi egészségügyi helyzet megváltoztatására Kína 2003-ban aláírta a WHO dohányzás mérséklését célzó egyezményét. Ennek értelmében 2050-re felére kell csökkenteni a dohányzók és az újonnan rákapók számát. Ha a célszámok teljesülnek 200 millióval kevesebb kínai halna bele káros szenvedélyébe. Az ország ENSZ nagykövete Sa Zu-kang a témával foglalkozó genfi WHO konferencián bejelentette, nem épülhet több cigarettagyár az országban.
Változó világ: Amerika (Oldaltörés)
Dohányzó férfi. Minden szippantással közelebb a halálhoz © sxc.hu |
Az Egyesült Álamok már túl van a tetőzésen. Itt a jelenleg is dohányzó 45 millió ember 378 milliárd szál cigarettát szívott el tavaly, s ez annyi a Washington Post szerint, mint a múlt század harmincas éveinek fogyasztása, amikor a lakosság csak fele volt a mainak. A dohányzásellenes szervezetek erőfeszítései nyomán és 46 szövetséges állam a dohánygyártokkal történt 1998-as megállapodása óta csak tavaly 4,2 százalékkal estek az eladások. Ráadásul miután a megállapodás az egészségügyi költségvonzatokra is kitért, 246 milliárd dollárt fizettek ki a gyártók a perigények kielégítésére, a pluszköltségeket megpróbálták áremeléssel a dohányzókra hárítani. Ez azonban még jobban visszavetette az eladott mennyiséget. Az Egyesült Államokban a szív- és érrendszeri megbetegedések után a második helyen a rák szerepel, a maga 557 ezer évi áldozatával. A daganatos megbetegedések dobogósa pedig mindkét nemnél – a férfiaknál 31, míg a nőknél 26 százalékos részesedéssel a tüdő- és hörgőrák. A legveszélyeztetettebbek a fekete és a fehér férfiak. Eközben a dohányosok aránya az 1965-ös 52 százalékról a férfiaknál és 34 százalékról a nőknél, mára 25 illetve 20 százalékra mérsékelődött a teljes lakosság körében.
Magyarországon a cigarettázás a legfontosabb magatartással összefüggő halálozási ok, amely évente 28 ezer ember haláért felelős. Ez több mint amennyien túlzott alkoholfogyasztás, közúti balesetek, kábítószer-fogyasztás, gyilkosság, öngyilkosság és fertőző betegségek miatt együttvéve elhaláloznak. Emellett Magyarország világelső a férfiak tüdőrák-halálozása és mindkét nemben világelső a szájüregi rákok előfordulása tekintetében – figyelmeztet Dr. Szilágyi Tibor "A passzív dohányzás és visszaszorítása: nemzetközi eredmények és hazai teendők" című tanulmányában.
Amíg tehát a nyugati világban ma már nemcsak a dohányzás ellen küzdenek a forgalmazás és a reklámozás korlátozásával, felismerve, hogy a dohányzás okozta egészségügyi költségek jóval magasabbak, mint cigarettából befolyó adók, addig a fejlődő országokban a dohánygyárak aktív kereskedelmi- és marketingtevékenysége nyomán sosem látott mértékben nő e termékek fogyasztása. Ezzel pedig egyre mélyebb egészségügyi válságba sodorják a feltörekvő államokat, amelyek a dohányból befolyt adók sokszorosát veszítik el munkaerő kiesésben, illetve költik el egészségügyi kezelésekre – áll a WHO jelentésében.
Európában már passzívan sem szívlelik (Oldaltörés)
Európában ezt felismerve nem csak a dohányzást igyekeznek csökkenteni, de a passzívan cigarettafüstöt szívókat is mindinkább szeretnék megóvni a káros hatásoktól.
Jövő nyártól minden angliai vendéglátóhelyen, klubban és nyilvános helyen tilos lesz a dohányzás, döntött a brit parlament alsóháza február közepén. Három alternatíva közül a legszigorúbb, minden közintézményt érintő, korlátozást szavazták meg a képviselők. Patricia Hewitt brit egészségügyi miniszter reményei szerint a döntés nyomán 600 ezren hagynak majd fel a dohányzással. Ehhez csak hab a tortán, hogy a kormányzati számítások szerint 3,8 milliárd fonttal csökkenthetőek az egészségügyi kiadások, amennyiben kevesebben betegszenek meg a passzív dohányzás következtében.
| A dohánygolyó ereje |
| A dohányzás tiltása nem mindenhol arat azonban osztatlan sikert, sőt olyan hely is akad ahol a dohánykérdés miatt az EU-ból való kilépés is felmerült – írja egy februári cikkében a The Brussels Journal. Ez a terület egy kicsiny svéd ajkúak által lakott, de Finnországhoz tartozó sziget, Aaland. A szóban forgó dohánytermék a finomra őrölt nedves dohány a snus, melyet kicsiny golyóvá formálva a felsőajak alá helyezve fogyasztanak a nem füstölő dohányzók. A vita alapja pedig, hogy a finn szigeten élő svéd lakosság elkötelezett híve a snusnak, amelyet annak ellenére árusítanak hogy az az EU-ban tiltott termék, az összes nem füstölő tabakkal egyetemben. A csavar a történetben az, hogy a svédek 1995-ös EU-csatlakozásuk előtt az általános tiltás ellenére kivívták maguknak, hogy továbbra is árulhassák a snus-t. A konfliktus abból fakadt, hogy a hivatalosan finn, szokásaiban és lelkületében svéd aalandi lakosság a tiltás megkerülésére a sziget és a szárazföld közt közlekedő hajókon, (az Aaland körüli tengerek nem számítnak EU-s vizeknek) vagyis vámmentes területeken árulják a dohánygolyócskákat. Ennek hatására az Európai Bizottság felkérte az Európai Bíróságot, mondja ki, hogy a finnek szemet hunyva Aaland stiklije felett, megszegik az EU-szabályozást. Erre a helsinki kormány meghátrált. Válaszként Aaland vezetése az unióból való kilépést helyezte kilátásba arra az esetre, ha az Európai Bíróság nem tenne lehetővé egy kihallgatást, ahol megvédhetnék álláspontjukat. |
A brit kocsma és sörszövetség számításai szerint 8 százalékos fogalomcsökkenéssel kell számolniuk a tiltás következtében, amelynek első előjele, hogy már tavaly is kilenc százalékkal nőtt az otthoni szeszfogyasztás. A füstmentességet be nem tartókat 2500 font bírsággal sújtja az állam. Ráadásul Nyugat-Európában a szórakozóhelyeken árusított alkoholos termékek ára annyival magasabb a supermarketeken beszerezhető szeszesitalokénál, hogy a kevésbé tehetős fiatalok egyre nagyobb arányban döntenek úgy, hogy parkokban, köztereken vagy magánlakásokon gyűlnek össze, ahol a dohányzást sem tiltja semmi.
A nyilvános helyeken való füstölés tiltása a nyugati világban mind nagyobb teret hódít. Elsőként 2004-ben Írország rendelte el a tiltást az éttermekben, kocsmákban valamint a zárt munkahelyeken. A munkahelyi cigarettaszívás tiltását Skócia, Wales és Észak-Írország már korábban bevezette. Az olaszok és a svédek tavaly utasították ki a füstölgőket a bárokból és éttermekből.
A finnek is drasztikus lépésre szánták magukat az ország füstmentessé tétele érdekében. A kormány által már elfogadott, drasztikusan dohányzásellenes szabályozás értelmében – mely 2007 közepére minden éttermet, bárt, kocsmát és kávézót füstmentes hellyé kíván átalakítani – a vendéglőn belüli dohányzás csak a kizárólag erre a célra kialakított, speciálisan elszigetelt és szellőztetett helyiségben lesz jogszerűen lehetséges, vagy a vendégnek ki kell mennie az étteremből, ha rá akar gyújtani. Az új jogszabály elsődleges célja megvédeni a vendéglők személyzetét a passzív dohányzás ártalmaitól. A terv különösen érzékenyen érinti az 50 négyzetméternél kisebb alapterületű vendéglátóipari létesítményeket, ahol nincs mód külön dohányzófülke kialakítására. Emiatt a kormány számít arra, hogy sok kisebb étterem bezár, s változhat az egész vendéglátóipar jövedelmezősége, foglalkoztatottsága
.
Franciaországban az IFOP közvélemény-kutató intézet a kormány rendelésére elvégzett felmérése kimutatta, hogy a franciák 78 százaléka nem bánná, ha nyilvános helyeken betiltanák a dohányzást. Az egyes korosztályok szigora azonban eltérő, míg a nyugdíjasok 89 százaléka volt a teljes köztéri tiltás híve, a 15-24 éveseknek már csak kétharmada nyilatkozott ugyanígy.
