Komoly fejtörést okoz a japánoknak, hogy a globális felmelegedés miatt, az egyre enyhébb telek következtében korábbra tolódik a cseresznyevirágzás. Az ország szimbólumának számító szakuráról 1953 óta készítenek tudományos feljegyzéseket, a virágba borulásról pedig 812-ből árulkodnak az első dokumentumok. Ezek alapján az utóbbi években rendre rekordkorai szirombontást regisztrálnak: 2020-ban, 2021-ben és tavaly is a megszokottnál jelentősen korábban nyíltak a cseresznyevirágok – írja a BBC.

Tacsibana Josihiro, a Mie Egyetem professzora szerint „ha az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését nem sikerül elérni [a kívánt mértékben], a cseresznyevirágzás februári jelenség lesz”, miközben a virágnézés – japánul hanami – az ország déli részén eddig jellemzően március közepén kezdődött, az északi Hokkaidó szigetén pedig jóval később, május második felében. Tokióban általában március végén borulnak púderrózsaszínbe a fák, ehhez képest idén már februárban kipattantak a virágok.

Richard B. Primack, a Bostoni Egyetem kutatója és biológiaprofesszora szerint a tavaszi felmelegedés a cseresznyefák virágzási idejének legfontosabb meghatározója, és mivel a tavaszok egyre melegebbek, értelemszerűen a cseresznyefák virágai is hamarabb kinyílnak. A japánok egy bizonyos cseresznyét, a josinót preferálják, a kinti szakurafajtáknak ez adja a 90 százalékát. Primack szerint „a josino cseresznyék most körülbelül két héttel korábban virágoznak, mint ötven-hatvan évvel ezelőtt”.

Cseresznyefavirágzás Japánban

AFP / Toru Yamanaka

Miért gond ez? Hát, nem teljesen mindegy, mikor élvezik az emberek a gyönyörű látványt? – kérdezhetnénk. A probléma azonban nagyobb annál, mint ahogy azt elsőre vélnénk.

A cseresznyevirágzás csak egy rövid ideig, mindössze körülbelül 11 napon át csodálható meg teljes pompájában. Külföldi és belföldi turisták millióit mozgatja meg a kiviruló fák látványa, és nagyon nem mindegy, hogy a turistáknak, amikor előre megváltják a repülő-, vonat-, vagy hajójegyüket és lefoglalják a szállásukat, sikerül-e belőni azt a bő egyhetes időszakot, amikor a virágok pompáznak. A kis- és nagyvállalatok is előre készülnek az ünnepre, és itt nemcsak az utazásszervezőkről vagy a szállásadókról van szó: ilyenkor a Starbuckstól kezdve a KitKaten és a Jack Danielsen át a Coca-Coláig egy rakás globális márka cseresznyevirág-lázban ég.

Tavasszal tehát nem csupán a fák, de a turisztikai és a gazdasági szektor is kivirágzik a szigetországban, az oszakai Kanszai Egyetem előzetes becslése szerint tavaly nagyjából 7,1 milliárd dollár bevételt generált a hanami köré szerveződő turizmus országszerte.

Nem véletlen – írja a The Sydney Morning Herald –, hogy óriási a nyomás a meteorológiai előrejelzést kínáló szolgáltatókon, hogy minél pontosabban meg tudják jósolni a virágok megjelenését. Ha valaki hibázik, annak következményei is lehetnek, 2007-ben a Japán Meteorológiai Ügynökség például kilenc nappal mellé lőtt, emiatt pedig nyilvános bocsánatkérésre kényszerült. A lap azt írja, hogy az ügynökség az előrejelzések közzétételét több mint egy évtizeddel ezelőtt leállította, mivel most már egyre több magánvállalkozás nyújt hasonló szolgáltatást.

Annak dacára is, hogy az elmúlt években az előrejelzéseket megnehezítette az éghajlatváltozás, a szezonális hőmérsékleti eltérések is kihívást jelentenek a meteorológusoknak. Ugyanis bármilyen szokatlan hőmérséklet-ingadozás befolyásolhatja a virágzás idejét. Kutatók szerint a korai cseresznyevirágzás valószínűleg legalább ötévente egyszer előfordul majd az évszázad végére, aminek oka egyértelműen az emberi tevékenység klímára gyakorolt hatása.

Egy sokkal nagyobb probléma indikátorai

Ürge-Vorsatz Diána klímakutató éppen március legelején járt Japánban, és lapunknak azt mondta, érezhetően nagyon aggódnak a korábbra tolódott jelenség miatt a helyiek. A hanamira készülő szolgáltató szektor és turistatömeg számításait pontosan annyira húzza keresztbe a globális felmelegedés, mint a melegebb telekkel küzdő, és ezért esetleg rövidebb ideig üzemelő síparadicsomokét, illetve síelni vágyókét.

Ami Japánnak a virágzás korábbra tolódása, az az Alpoknak a hó elolvadása

– magyarázta.

A klímakutató szerint épp „azt nem fogjuk fel, hogy a gazdaságunkat alapvetően rengeti meg az éghajlatváltozás. Az egész civilizációnk és gazdaságunk nagyon finoman van hangolva egy éghajlatra, egy szezonális ritmusra, egyfajta csapadékeloszlásra, és sorolhatnám tovább”.  

Ürge-Vorsatz Diána klímakutató fizikus

Veres Viktor

A kutatók szerint Japánban mind a négy évszak melegszik – még ha a tavaszi átlag hőmérséklet emelkedése tűnik is egyelőre a legnagyobb mértékűnek –, aminek viszont nem csak a szezonkezdő turizmusra, de a nyárira is komoly hatása van. A betonból épült nagyvárosokban a nyarak egyre elviselhetetlenebbek, forróak és párásak, a hűvösebb ősz is később köszönt be. Tacsibana Josihiro szerint ez azzal fog járni, hogy a turisták egyre inkább elkerülik nyáron Tokiót vagy Kiotót, amelyeknek egyes pontjain akár 50 fokot is mérnek egy-egy hőhullám idején. A professzor viszont abban bízik, hogy éppen a kétségbeesett turisztikai szektor, a turizmusból származó bevételek kiesése lesz az, ami esetleg a kormányzatot hatékonyabb éghajlati intézkedések bevezetésére sarkallja majd.

Richard B. Primack szerint, mivel a szakura virágzási idejét több száz éve jegyzik fel Japán-szerte, a szirombontás korábbra tolódása a világ egyik legjobban dokumentált példája a klímaváltozás biológiai hatásainak.

Ez persze, nem jelenti azt, hogy nálunk, Magyarországon ne zajlanának hasonló folyamatok. „Nálunk szinte minden tavaszi virág már javában virágzik, a kökörcsinektől kezdve az aranyesőn keresztül olyanokig, amelyeknek akár áprilisban kellene virágozniuk. Ez egy nagyon felgyorsult beindulása a tavasznak. Most fogjuk majd kitapasztalni, hogy ennek milyen előnyei és hátrányai vannak” – fogalmazott Ürge-Vorsatz Diána.

Az, hogy a növények jóval hamarabb kezdik el a növekedési szezont, sok kockázatot rejt. Nemcsak a tavaszi fagyok okozhatnak így problémát a termésben, de a növényi ciklusban is zavar keletkezhet. „A mi földrajzi helyünkön az ökoszisztémák ahhoz vannak hozzászokva, hogy van egy viszonylag hideg és egy bizonyos hosszúságú tél, egy nyugalmi időszak, ami alatt a kártevők egy része elpusztul, és olyan folyamatok mennek végbe a növényekben is, ami hasznos nekik. Minderre az itt élő ökoszisztémáknak szükségük van. Amikor ez nagyon gyorsan megváltozik, a rendszer nem tud ugyanilyen tempóba hozzászokni ehhez, és általában ez sokkal több kárral jár, mint előnnyel” – magyarázta.

Novemberben virágzó magnólia a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem arborétumában 2022-ben

Veres Viktor

A klímakutató szerint bár egyelőre az látszik, hogy a globális klímaváltozás a magyarországi összcsapadék mennyiségét nem befolyásolta, az országos eloszlását tekintve már vannak dokumentált változások, a nyugati területeken például nő a csapadék mennyisége, a keleti részeken meg inkább csökken, és szezonálisan is mutatkoznak változások.

Attól ugyan nem kell tartani, hogy eltűnnek az évszakok itthon, hiszen azt nem fogja tudni megváltoztatni a globális felmelegedés sem, hogy nyáron jóval több napsugárzás ér minket, télen meg jóval kevesebb, ahogy a tenger mérséklő hatása sem fog sosem érvényesülni Magyarországon – tehát „sosem leszünk mediterrán ország” –, de az valószínű, hogy a megszokotthoz képest mások lesznek az évszakok.

Vagyis „lehet, hogy a tél, ahogy eddig ismertük, hóval és növényi nyugalmi helyzettel, meg fog szűnni, és át fognak telelni bizonyos növények”.