Akár súlyosbíthatják is bizonyos betegségek tüneteit a leggyakrabban használt nem-szteroid gyulladáscsökkentők, mint az ibuprofen vagy az acetilszalicilsav hatóanyagú készítmények, ha rendszeresen vagy nagy mennyiségben szedik őket – figyelmeztet a Semmelweis Egyetem. Ezek ugyanis befolyásolhatják a bélrendszerben élő mikroorganizmusok összetételét, ami negatívan hathat az alapbetegségre. Szélsőséges esetben ezek a gyógyszerek akár bélgyulladást vagy bélfekélyt is okozhatnak.
A Semmelweis Egyetem kutatócsoportja többéves projekt keretében azt vizsgálja, miért és hogyan okozhatják a leggyakrabban alkalmazott fájdalomcsillapítók a bélflóra egyensúlyának felbomlását.
A nem-szteroid gyulladáscsökkentők, vagyis az NSAID-ok a világon a leggyakrabban használt gyógyszerek közé tartoznak, naponta több mint 30 millió ember szedi őket – írják a kutatók egy korábban a Pharmacology & Therapeutics című szaklapban megjelent összefoglaló tanulmányukban.
A gerincet vagy végtagokat érintő krónikus ízületi gyulladásos betegségek, illetve a reumás ízületi gyulladás esetében a betegeknél jellemző a bélflóra egyensúlyának felborulása és több olyan baktérium elszaporodása, amit összefüggésbe hoznak ezen betegségek kialakulásával, a tüneteik súlyosbodásával
– mondta el Zádori Zoltán, az egyetem Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézetében működő Gasztrointesztinális Munkacsoport vezetője.
A kutatók arra jutottak, hogy ezek a bakteriális eltérések nagyon hasonlók az NSAID-ok által okozottakhoz. Mindezek alapján szerintük felmerül, hogy a bélflóraegyensúly felbomlása, vagyis a diszbiózis hozzájárulhat ezeknek a betegségeknek a súlyosbodásához, és hosszú távon korlátozhatja az nem-szteroid gyulladáscsökkentők terápiás hatását.
fájdalomcsillapítók
Medical Dialogues
A docens szerint, mivel az NSAID-ok által generált és az alapbetegséghez kapcsolódó folyamatok oda-vissza hatnak egymásra, nehéz elválasztani egymástól az ok-okozati tényezőket.
„Jelenleg több mechanizmust is feltételezünk a nem-szteroid gyulladáscsökkentők által okozott diszbiózis hátterében, így a vegyületek által okozott bélnyálkahártya-gyulladást, a bél pH-értékében, motoros aktivitásában vagy epesav összetételében beálló változásokat, de az sem kizárt, hogy az NSAID-ok közvetlen antibakteriális tulajdonságai bontják meg a béflóra egyensúlyát. Ezek a folyamatok azonban szorosan összefüggenek egymással, sokszor kétirányúak, és nagyon nehéz meghatározni, melyik volt először. Például a csökkent epeműködés a bélbaktériumok túlszaporodásához vezethet, ugyanakkor a diszbiózis is megváltoztatja az egyes epesavak mennyiségét” – magyarázza a projektvezető kutató.
A NSAID-ok által okozott bélkárosodás általában a vékonybélben alakul ki, és a legtöbbször enyhe gyulladást okoz. Éppen ezért nehezen észrevehető, tünetei a hasi fájdalom, hasmenés, esetleg vérszegénység. Ritkán, súlyosabb esetekben azonban bélperforációhoz is vezethet.
A bélflóra egyensúlyának megbomlása számos betegség kialakulásához hozzájárulhat, beleértve az irritábilis bélszindrómát, hormonális zavarokat, szív- és érrendszeri, autoimmun és pszichiátriai betegségeket is. Általánosságban elmondható, hogy egészséges életmóddal, például a helyes étrend megválasztásával és sportolással javítható az állapota.
https://hvg.hu/elet/20230417_Schwab_Richard_belflora_mikrobiom_intermittent_fasting_bojtoles_fogyas
Abban azonban nem lehet általánosítani, hogy milyen adag NSAID szedése mennyi idő után károsíthatja a bélflórát. Jelentős egyéni különbségek vannak a vegyületekkel szembeni érzékenységben, és a bélflóra összetétele nagymértékben függ számos egyéb faktortól, beleértve a beteg életkorát, életmódját és egészségi állapotát is.
A munkacsoport jelenleg azt is vizsgálja, hogyan lehet az NSAID-ok káros hatásait kivédeni vagy ellensúlyozni. Egyebek mellett cannabinoidokkal kísérleteznek, amikről korábban már bebizonyosodott, hogy hatékonyak egyes bélproblémák, például az irritábilis bélszindróma kezelésében.
A kutatási projekt 2021-ben kezdődött, és 2025-ben ér véget.
