Egyszerre három, a NER által használt, több millió forintért bérelhető luxusjacht; a Seagull MRD, a Lady MRD és a Rose d’Or ringatózott egymástól néhány kilométerre augusztus végén az Adriai-tengeren, éppen akkor, amikor Orbán Viktor miniszterelnök is ott nyaralt.
A szerény családi gazdaságban, a miniszterelnök 84 éves apja, Orbán Győző birtokába tartozó Hatvanpusztán 35-80 négyzetméteres luxus vendégházakat, két úszómedencét, magánkönyvtárat alakítanak ki.
A miniszterelnök jó barátja, a gázszerelőből lett milliárdos, Mészáros Lőrinc pedig egyebek mellett antilopokat és zebrákat tart a szomszédban, emellett rendszeresen vadászik legalább 30 ezer eurót, azaz körülbelül 12 millió forintot érő Marco Polo argalikra olyan nomád vidékeken, mint a tádzsikisztáni Tien-san hegy. Közben a felesége, Várkonyi Andrea több millió forintot érő ruhakölteményekben tevékenykedik, de a méregdrága Cartier ékszereket és a világ legértékesebb luxuscikkeként emlegetett Hermés táskákat sem veti meg. Tavaly például egy alkalommal a becslések szerint körülbelül 90 millió forintot érő kiegészítőket – többek között egy 20 milliós karórát – viselve sétált be a szegedi Gregor József Általános Iskolába jótékonykodni.
Quaddal terelt antilopok Hatvanpusztánál
Veres Viktor
De a NER holdudvarába tartozó további politikusok és milliárdosok, valamint családtagjaik sem vetik meg a királyi életvitelt, a luxuscikkeket a magángépekkel való közlekedést. Szijjártó Péter külügyminiszternek például még a 14 éves fia is 350 ezer forintos pulóverben, 1,3 millió forintos Louis Vuitton táskákkal felszerelkezve, menetrend szerinti járat helyett magánrepülőgéppel repült valahová nyár végén, mint az az Instagramra feltöltött, majd gyorsan letörölt posztjából kiderült.
Üzenem neki, ha már az apja nem tanította meg: a gazdagság nem bűn. Hivalkodni vele: ciki
– írta ezzel kapcsolatban a közösségi oldalán Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő.
És míg Mészáros Lőrinc a kietlen, hideg vidékeket kedveli, ha vadászatról van szó, addig a Fidesz 5-ös számú párttagkönyvét és a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét is birtokló Bayer Zsolt, valamint a KDNP-s miniszterelnök-helyettes Semjén Zsolt már a kényelmet és a forró afrikai szavannákat. Hiszen, mint ahogyan arról januárban beszámoltunk, 2024. június 3-án több egzotikus állat trófeáját szállíttatták Magyarországra Namíbiából, ahol többek között gazellát, varacskosdisznót, kék gnút és impalát lőttek. Igaz, az egzotikum és a költségek szempontjából Bánki Erik fideszes önkormányzati képviselő a vadászati csúcstartó, aki egy alkalommal fehér orrszarvút lőtt. Ennek az ára mérettől függően akár a 35 millió forintot is elérheti.
Hogy a „luxizás” mennyire nem áll távol a magyar közélet szereplőitől, arra már a nemzetközi sajtó is felfigyelt. Orbán Viktor és családja birtokáról a New York Post videót készített, a magyarországi antilop- és zebratartás pedig az apropója volt a Politico cikkének, amiben többek között a grúz miniszterelnök és Ukrajna korábbi, oroszpárti miniszterelnökének privát állatkertjeiről is írtak.
Mindez pedig akár a jövő áprilisban esedékes választásokra is hatással lehet, amire – úgy tűnik – a Fideszen belül is felfigyeltek. Lázár János építési és közlekedési miniszter legalábbis arról beszélt márciusban, egy Kisvárdán tartott fórumon, hogy neki teljes egészében elege van „a luxizásból, a repülőzésből, a jachtozásból és az egészből, amit néhány ember ebben az országban a megteremtett lehetőséggel csinál. (…) Azokat a NER-eseket, akik kullancs módon ránk telepedtek, és visszaéltek a megteremtett lehetőséggel, valóban eljött az ideje, hogy lesöpörjük magunkról annak érdekében, hogy a ránk szavazók bizalmát meg tudjuk tartani” – jelentette ki.
Nem rajongunk a fényűzésért
Arról, hogy hol húzódnak a luxus határai a magyarok szemében, mit tekintünk luxusnak, és hogyan vélekedünk erről az életvitelről, az Europion online piackutató 1200 fő részvételével reprezentatív kutatást készített.
Ebben többek között arról kérdezték a 16 év felettieket, hogy az alábbi négy állítás közül leginkább melyikkel értenek egyet a luxussal kapcsolatban:
- Luxuséletmódot élni erkölcstelen és elítélendő,
- luxuséletmódot élni emberi esendőség (de hát esendők vagyunk),
- engem nem különösebben vonz a luxus, de teljes mértékben megértem azt, akit igen,
- luxuséletmódot élni menő, a legtöbben így élnénk, ha megtehetnénk.
Az eredmények szerint a társadalom egyharmada elítéli a „luxizást”. 12 százalék egyenesen erkölcstelennek és elítélendőnek tartja – a férfiak nagyobb arányban (16 százalék), mint a nők (9 százalék). 23 százalék szerint pedig a luxuséletmód emberi esendőség – a férfiak és nők közötti különbség ebben az esetben mindössze 3 százalékpont.
Azoknak az aránya, akik kifejezetten menőnek tartják a luxuséletmódot, 25 százalék.
„A nők (30 százalék) jóval nagyobb arányban tartják menőnek a luxust, mint a férfiak (20 százalék). De nemcsak a nemek, hanem a generációk között is látszik különbség: a 16–29 évesek 29 százaléka rajong érte, míg a 60 felettieknél már csak 22 százalék gondolja így” – derül ki a kutatásból.
A jövedelmet tekintve is vannak különbségek a luxus megítélésében. A kutatás szerint ugyanis a leginkább elutasító vélemények sokszor éppen a magas jövedelműek (17 százalék), és a diplomások (19 százalék) körében fogalmazódtak meg. Olyan társadalmi csoportok részéről, akik nagyobb arányban engedhetik meg maguknak a fényűzést.
Az okokra a kutatásban nem tértek ki, ezzel kapcsolatban ugyanakkor Bojár Ábel kutatási igazgató azt mondja; két oka lehet annak, hogy a magasabb jövedelműek és a diplomások elutasítóbbak, mint azok, akiknek nincs diplomája és/vagy alacsonyabb a jövedelme.
Az egyik ilyen éppen az, hogy a témáról nagyon nehéz a jelenlegi közbeszéd és aktuálpolitika nélkül beszélni.
Azok az emberek, akik ebben az irányban elítélőbbek, jellemzően ellenzékiek, akik pedig felülreprezentátak a magas jövedelmű, iskolázott csoportokban. Ők a témát egy ilyen kérdés hallatán összekapcsolják a kormánypárti, NER-es luxizással, és az ellenzékiségükből kifolyólag elítélőbb választ fogalmaznak meg
– magyarázza a kutatási igazgató.
A másik ok szerinte az lehet, hogy a luxuséletmód mindenkinek mást jelent. A magasabb jövedelműek számára például egy spanyolországi vagy horvátországi nyaralás és egyes ruhamárkák; például a Zara vagy a Mango nem tartoznak ebbe a kategóriába, ezért ők a luxus szót hallva jachtokra és Gucci táskákra gondolnak. Ellenben a szerényebb jövedelemmel rendelkezők számára egy Mango pulcsi és egy spanyol nyaralás is kiváltságot jelent.
Mi számít luxusnak?
Erre magában a kutatásban is kitérnek. A válaszolók szerint a turisztikai célpontok közül luxuscélpontnak számít
- Dubaj (69 százalék),
- a Maldív-szigetek (65 százalék),
- Bali (57 százalék),
- az Amerikai Egyesült Államok (46 százalék),
- Ausztrália (42 százalék).
De a megkérdezettek 12 százaléka egy balatoni nyaralást is luxusnak tart, míg Horvátországot csak 8 százalék, Ausztriát 7 százalék sorolta ebbe a kategóriába.
„Az utazási módok közül a jachtozás (80 százaléka), a helikopterezés (77 százalék) és a tengerjáró hajózás (63 százalék) egyértelmű luxusnak számít a döntő többség szemében. A business- vagy első osztályú repülést viszont csak a megkérdezettek kevesebb mint fele (47 százalék) sorolta ide. A fapados és a hagyományos légitársaságok közötti különbséget alig érzékelik (7 vs. 10 százalék), ezek már aligha mennek luxusszámba a társadalom nagy része számára” – írják.
Míg ruházkodás szempontjából egyértelműen a designer divatmárkák; a Gucci (79 százalék), a Chanel (69 százalék), a Hugo Boss (49 százalék), a Calvin Klein (46 százalék), a Ralph Lauren (45 százalék) tartoznak ebbe a kategóriába.
„Az egyetlen magyar márka a listáról, a Nanushka, 23 százalékos említést kapott. A diplomások közel harmada (29 százalékuk) luxuskategóriába sorolja” – teszik hozzá.
A személyi szolgálatások közül pedig fényűzés, ha valakinek magánsofőrje van (80 százalék), magániskolákat és magánegészségügyi ellátást vesz igénybe (65 százalék), de 63 százalék szerint a botox is luxus. Ellenben a személyi edző, a takarító és a bébiszitter alkalmazását jóval kevesebben, a megkérdezettek 28-39 százaléka tartja fényűzésnek.
A politikusok igen, az átlagemberek nem luxiznak
Általánosságban elmondható, hogy a teljes népesség 67 százaléka szinte soha, vagy csak nagyon ritkán vásárol luxustermékeket vagy vesz igénybe olyan szolgáltatásokat, amiket a korábban felsoroltak közül fényűzésnek tartanak. De 22 százalékuk is csak körülbelül éves rendszerességgel enged(het) meg magának valami olyat, amit ebbe a kategóriába sorolnak.
Ez leginkább az idősekre, a 60 év feletti korosztályra ( 79 százalék) és a falusi lakosságra (72 százalék) jellemző. Ezzel szemben a fiatalok körében jóval gyakoribb a luxus megengedése: a 16–29 évesek közel fele (47 százalék) évente, 14 százalékuk pedig havonta enged meg magának valamilyen luxusterméket vagy szolgáltatást.
Nyitóképünkön Várkonyi Andrea egy Heim Pál kórházbeli rendezvényen – fotó: MTI / Purger Tamás
