Bekebelezte a magyar designt az Orbán Ráhel-közeli testület, és egyelőre egy fekete lyuk van a helyén
Hová tűnt a 45 éves múltra visszatekintő Magyar Formatervezési Díj, és mi lett a hazai innovációt bemutató magas színvonalú kiállítással? Amióta a Magyar Formatervezési Tanácsot a Jakab Zsófia vezette divatügynökség alá szervezte a kormány, a designból „kreatívipar” lett, és csak a nagyratörő víziók maradtak. A tanács pedig jelentősen felpuhult szabályrendszerben, jelentős közpénzből folytathatja a munkát, bár nem igazán világos, hogy mit.
Tavaly nyár végén egy szűkszavú sajtóközleményekből tudhattuk meg, hogy a Magyar Divat és Design Ügynökség (MDDÜ) feladatköre 2024 augusztusától kibővült a Magyar Formatervezési Tanáccsal (MFT) kapcsolatos feladatok ellátásával. Egy év elteltével azonban csak egy pár hete született új kormányrendelet mutatja, hogy volt valaha egy Magyar Formatervezési Tanács és Magyar Formatervezési Díj. Keveseknek szúr ez szemet, bár országunk szempontjából megint csak az európai trendektől, irányoktól való lemaradást hozhatja magával egy újabb szektorban akkor, amikor a közép-európai régió kreatívipari centrumává kívánunk épp válni.
A Magyar Formatervezési Tanács bekebelezése
A formatervezés fontosságát Magyarországon már évtizedekkel ezelőtt is felismerték. Ezt bizonyítja, hogy 50 évvel ezelőtt létrejött az Ipari Formatervezési és Ergonómiai Tanács, melynek jogutódjaként 2024 augusztusáig a Magyar Formatervezési Tanács működött minden évben közzétett munkaterv alapján. A három évre választott, 15 fős testület tagjai között a designszakma különböző területeinek világszerte elismert képviselői mellett ott ültek a gazdasági, tudományos és politikai élet szereplői is, lehetővé téve az együttműködést a területek közt.
Ám egy évvel ezelőtt a Magyar Formatervezési Tanács feladatait a Magyar Divat és Design Ügynökség (MDDÜ) vette át, amely 2018-as létrejöttekor még csak a divattal, később pedig a designdivízió létrejöttével a kreatívipar egyéb területeivel is foglalkozni kezdett. A divatdivízió mellett azonban a másik láb mindig mostohagyerek maradt.
Az ügynökséget ma már miniszteri biztosként vezető Jakab Zsófia életrajza szerint leginkább a divat területén szerzett szakmai tapasztalatokat azután, hogy Orbán Ráhel évfolyamtársaként marketing szakos mesterdiplomát kapott
a Budapesti Corvinus Egyetem. Így nem meglepő, hogy az évente kétmilliárdos költségvetésből gazdálkodó MDDÜ-ben a design területére mindig kevesebb pénz és figyelem jutott, mint a divatéra. Ám most az ügynökség ezen a területen is irányokat kijelölő szereplő kíván lenni. Ezt támogató, megalapozó és kidolgozó, elismert szakmai kör azonban nem látszik az MDDÜ körül.
Alapítása óta már 11 milliárd forint támogatást kapott az állami divatügynökség, amelynek, bár profitorientált gazdasági társaságként működik, az állami dotáción kívül gyakorlatilag nincs érdemi bevétele.
A formatervezés világából általunk megkeresett szakértők nem nyilatkoznak névvel az ügynökség tevékenységéről, ami nem csoda, hisz a jelentős összegek felett diszponáló és erős politikai hátszéllel rendelkező MDDÜ olyan túlerő, amely óvatosságra inti a szakmában érvényesülni kívánó szereplőket.
Egy magyar bombaszakértő segítette az 1920-as években a japán elnyomás ellen harcoló koreai szabadságharcosokat – derül ki Csoma Mózes, a Károli Gáspár Református Egyetem bölcsészkarának dékánja, volt dél-koreai magyar nagykövet tanulmányából.