A magyar társadalomnak kiemelkedően magasan van a korrupcióval szembeni toleranciaküszöbe, a mostani választás pedig bebizonyította, hogy a korrupció elterjedése egyáltalán nem befolyásolja az eredményt – mondja Martin József Péter, a Transparency International magyarországi ügyvezető igazgatója.
Legfeljebb a külföldi kritikusoknak szólhat az a gesztus, hogy elvétve egy-két ellenzéki politikus is szót kaphatott az MTVA-ban. A hatalomnak még a negyedik kétharmad sem adott akkora önbizalmat, hogy a tízezer ember által sem hallgatott Tilos Rádió frekvenciáját meghosszabbítsák.
„Fegyelmezett csapatjátékos vagyok, a reflektorfénynél nekem fontosabb a közösség” – mondja az alakuló országgyűlés legfiatalabb, 27 éves, momentumos képviselője. Elárulja, mondható-e pártja liberálisnak, és hogy el tud-e képzelni olyan pillanatot, amikor bedobná a törülközőt. HVG-portré.
Hogyan lehet egy szegényebb kerületben meggyőzni az embereket, hogy rossz nekik a Fidesz politikája, és hogyan lehet tovább politizálni? – erről beszélgettünk Jámbor Andrással, Józsefváros civilként a parlamentbe jutott – ott a Párbeszéd frakciójába beülő – képviselőjével.
Népszavazás az EU-kilépésről, munkatábor a raboknak, családtervezési hatóság a cigányság gyarapodásának megfékezésére – pár ötlet a korábbi, szélsőjobboldali Jobbiknál is szélsőségesebb Mi Hazánk programjából, amelynek egyes elemei akár kormányzati javaslatok formájában is visszaköszönhetnek.
Vajon meddig lesznek partnerek a lengyelek egy olyan pávatáncban, amelyet az Európai Unióval jár már több mint egy évtizede Orbán Viktor? Az ukrajnai háború miatt nem könnyű tovább szőni a stratégiai terveket Varsóval, és közben tovább üzletelni az oroszokkal.
Súlyosan sérül az állampolgárok alapjoga a befolyástól mentes tájékozódáshoz, ha például a hamis politikai üzenetek cáfolatát az egyoldalú állami tájékoztatás miatt meg sem ismeri. HVG-Ténytár.
A kormány felállítását május végére tervezi Orbán Viktor, de az bizonyos, hogy vannak olyan ügyek, amelyek az új struktúrától függetlenül napirenden maradnak.
Háború és gazdasági krízis közepette tervezi soron következő kormányzását Orbán Viktor. Meghatározó lesz, hogy a külső körülmények fogságában kell lavírozni.
Az orosz háborús bűncselekmények határozott elítélését kéri Magyarországtól Ljubov Nepop, Ukrajna budapesti nagykövete. A diplomata szerint ha Magyarország rubelben fizet az orosz gázért, azzal segíti Moszkvát. Interjú.
A valós problémák helyett elvont üzeneteket fogalmaznak meg. Baj, ha nem elég „hazafiak”, de az is baj, ha túlságosan azok. Beletörődnek a színlelt ellenzéki szerepbe. Az orosz ellenzékiek néhány jellegzetes tulajdonsága a magyar ellenzéknél is visszaköszön, de abban is sok hasonlóságot lehet felfedezni, ahogy a hatalom viszonyul hozzájuk. Ez lenne az a környezet, amelyben egyre több ellenzéki gondolja úgy, hogy akárcsak Putyin, Orbán is leválthatatlan?
Alig nőtt a külképviseleten voksolók száma ahhoz képest, amennyivel a levélben szavazóké megugrott. A kutatások szerint az ellenzéknek nagy lenne a külföldön élők között a tartaléka, de vajon miért nem sikerül több embert megszólítani?
Bár az Orbán-kormány egyik prioritása a gyerekvállalás ösztönzése, 2022 első két hónapjában soha nem látott mértékben zuhant a születések száma.
A Jobbik egykori szerepét is megörökli a parlamentbe bejutó Mi Hazánk: a tőle jobbra álló pártot korábban is lakmuszpapírnak használta a kormánypárt, és ez ezután is így lesz. Sok más mellett a „gyermekvédő” népszavazás és az orosz–ukrán háború kormányzati kommunikációjában is felbukkan a Mi Hazánk-szál. A Mi Hazánk – ellentétben a régi Jobbikkal – nem tűnik veszélyesnek a Fideszre nézve, a válság miatt várhatóan felerősödő radikális nézetek társadalmi elfogadottságát viszont remekül tesztelheti rajtuk keresztül a kormánypárt, és azokat az elemeket, amelyek „működnek”, le tudja másolni.
Orbán Viktor győzelmi beszédében úgy ígért segítséget a Kárpátalján élő honfitársaknak, hogy közben vérig sértette Zelenszkij elnököt és vele valamennyi ukránt.
Átfogóbb alkotmánymódosításnak is megágyazhat a jogilag érvénytelen népszavazás. A kétharmados felhatalmazás az ellenzék utolsó bástyájának számító főváros átszabásához is legitimációt ad.
Noha a Fidesznek lejtett a pálya, az ellenzék egyszerűen nem végezte el azt a munkát, amit kellett volna, mondja Horn Gábor volt SZDSZ-es államtitkár, a Republikon Intézet vezetője. Szerinte a kritikus időszakban egyedül Márki-Zay Péter hitt a győzelemben, morálisan elfogadhatatlan, hogy a pártvezetők nem álltak fel együtt vasárnap este a színpadra, és egy ilyen súlyos kudarc nem maradhat következmények nélkül. Interjú.
A kormány és az ellenzék előtt is kijózanító napok állnak: előbbire az állami pénzügyek rendbetétele vár, utóbbira pedig az, hogy újrafogalmazza magát. Oszkó Péter, a Bajnai-kormány pénzügyminisztere szerint most csak Brüsszel tud megálljt parancsolni Orbán Viktornak.
Ha a parlamenti mandátumok eloszlása mást is mutat, a vasárnapi választások után a fél ország vesztesnek érezheti magát. Hogyan lehet feldolgozni a traumát? – kérdeztük a matematikus-pszichológus, játékelméleti szakértő Mérő Lászlót.
Nem volt világos üzenet, nem volt jó a kampány, és a miniszterelnök-jelölt is sokat hibázott – összegzi lapunknak a történelmi súlyú választási vereség okát az egyik ellenzéki parlamenti képviselő. Márki-Zay Péter viszont állítja, a baloldali szavazók „megvoltak dekára”, a jobboldaliak viszont „Gyurcsány és a háború” miatt máshová szavaztak.
