Esztergom csak törvénymódosítással kaphatta meg a múltjához méltó elismerést

Vasárnap kiderült, hogy egy héttel korábban miért nem Erdő Péter bíboros, hanem egyik helyettese, Mohos Gábor segédpüspök mutatta be az esztergomi bazilika alapkőletételének 200. évfordulóján tartott, a közmédia által is közvetített ünnepi istentiszteletet. A bíboros alighanem már a soron következő jeles eseményre készült: május 1-jén ő volt a főcelebránsa annak az ünnepi misének, amelyen tiszteletét tette Orbán Viktor miniszterelnök, aki beszédet is mondott. Az apropó ezúttal nem egy történelmi esemény volt, illetve annyiban mégis, hogy egyik utolsó döntésével a leköszönő parlament visszahelyezte Esztergomot régi jogaiba, azaz a megyei jogú városok sorába emelte.

Orbán Viktor beszéde az esztergomi Bazilikában, 2022. május 1-én /// Adósságtörlesztés

MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda/ Benkő Vivien Cher

Bár erre a címre a korábbi szabályok alapján csak azok a városok voltak jogosultak, amelyek lakosságszáma legalább 50 ezer fő – a 2010-ben még 30 ezer lakosú Esztergom lélekszáma pedig időközben kétezer fővel még csökkent is –, a parlament megteremtette annak a lehetőségét, hogy az egykori szabad királyi város „a törvény erejénél fogva” elnyerje a megkülönböztető címet. A döntés azt az igazságtalanágot kívánta orvosolni, hogy az 1950-es években a kommunisták lefokozták a „reakciós” várost, és Komárom-Esztergom megye székhelye Tatabánya lett. Csupán az a meglepő, hogy ezzel a politikai rehabilitációval mostanáig vártak.