The Week: Orbánnak vaj van a fején, de a többség őt akarta
Az angolszász hetilap szerint Orbán Viktor a liberalizmus ellensége, de – bár élvezett némi intézményi hátszelet – azért győzött, mert az emberek szeretik. Lapszemle.
Az angolszász hetilap szerint Orbán Viktor a liberalizmus ellensége, de – bár élvezett némi intézményi hátszelet – azért győzött, mert az emberek szeretik. Lapszemle.
Orbán Viktor mindenkinél jobban tudja, hogyan kell győzni – a negyedik kétharmados diadala után ehhez nem fér kétség. Tudja-e azonban azt is, hogyan kell kormányozni, amikor a járványnál is nagyobb kihívások várnak az országra, amely éppen az ő hibájából elszigeteltebb, mint valaha?
A tipikus kispolgári magatartás lett az uralkodó Magyarországon, amit Orbán Viktor és kormánya a végtelenségig felerősített – mondta a hvg360-nak Szabó Andrea politológus, társadalomtudós. Az ellenzéki szavazótábor most a kisebbségi létet fogja megélni a NER-ben, Orbán Viktor pedig a negyedik kétharmaddal a birtokában bármit megtehet. A korábbi nyilatkozatai alapján az irány is felsejlik.
Nem lehet azt mondani, hogy az összes magyar Orbán Viktor mögött állna, de az biztos, hogy a Fidesz egy homogén, egyöntetű többséget szerzett szinte az összes vidéki körzetben, ami egy egységes akaratot fejez ki – mondta a hvg360-nak Balázs Zoltán politológus. A népszavazás érvénytelensége szerinte azt is mutatja, hogy a rendszer nem működik hibátlanul.
A Financial Times vezércikke szerint egyelőre nem tudni, miért fogtak ennyire mellé a közvélemény-kutatók.
Ha feltételezzük azt, hogy a Fidesz Európa-politikája nem változik meg, akkor a magyar kormánynak a tovább szűkülő nemzetközi mozgástérrel, bírálatokkal, jogi eljárásokkal és potenciálisan forrásvesztéssel kell szembenéznie. Cserébe az EU számolhat fontos ügyekben magyar vétókkal. Sorra vesszük az egyes területeket – ha már Orbán Viktor szerint a Fidesz győzelme nem csak a Holdról, de Brüsszelből is "egészen biztosan" látszik.
A magyar miniszterelnök a jövőben vélhetően nem változtat az irányon, a legnagyobb veszély pedig nem a politikai ellentábor, hanem az infláció oldaláról fenyegeti – mutat rá a Der Spiegel kommentárja.
Tóka Gábor politológus kitart amellett, hogy a hat-hét kisebb formációnak "óriásként" kellett volna indulnia a választáson, bár még így sem nyert volna. Úgy látja: az ellenzéki eredmények annyira rosszak, hogy más problémákat is tükröznek.
A globalizáció és a gazdasági érdekek összefonódása ellenére igenis elképzelhető egy újabb világháború, ha a nagyhatalmak kivonultak a harctérre, könnyen kicsúszhat az irányítás a kezekből, figyelmeztet a bankári "főállása" mellett történelemmel, fotóművészettel és sportdiplomáciával is foglalkozó Szalay-Berzeviczy Attila, akinek most jelent meg 57 országban készült 1700 saját fényképpel illusztrált könyve az I. világháborúról. HVG-portré.
Abszolút értékben 1990 óta nem volt ilyen kevés képviselőjelölt, nagyrészt az ellenzék hat pártjának összefogása miatt. Hét választókerület teljesen „nőtlen”. HVG-Ténytár.
A magyar választás több mint rutinszavazás egy kicsiny országban, a földrész közepén, mert a magyar miniszterelnököt sok európai és amerikai populista tartja hősnek, így számukra döntő az erőpróba. Az ukrajnai háború külön dimenziót ad az eseménynek – írja a brit lap friss összefoglalója.
Bár a magyar közéletben sokan és sokat beszélnek arról, hogy végre meg kellene haladni a végletes politikai megosztottságot, ám annak okait igazából még nem tárták fel. A Méltányosság Politikaelemző Központ elemzői háromrészes írásukban erre vállalkoznak. Cáfolni kívánják azt a mítoszt, hogy polarizáció csak 2010 óta van, azt, hogy a polarizációt a Fidesz jobbratolódása és a populizmus erősödése váltotta ki, valamint, hogy a polarizáció kizárólag kortárs jelenség lenne, s ne kapcsolódna ezer szálon a hazai politikatörténethez. Csizmadia Ervin, Lakatos Júlia, Novák Zoltán és Rajnai Gergely elemzésének harmadik, befejező része.
Az ukránellenes konteókat terjesztő aktivisták a legmagasabb szintről kaphatják a védőernyőt. Az oroszok a gyanú szerint szinte szabadon olvasgathatnak még a külügyminisztérium nyugati szövetségesekkel folytatott levelezésében is.
A brüsszeli támogatások elindításának hírére a magyar állam is látványosan aktivizálta magát. Valódi segítséget viszont továbbra is a civilek nyújtanak.
Bár a magyar közéletben sokan és sokat beszélnek arról, hogy végre meg kellene haladni a végletes politikai megosztottságot, ám annak okait igazából még nem tárták fel. A Méltányosság Politikaelemző Központ elemzői háromrészes írásukban erre vállalkoznak. Cáfolni kívánják azt a mítoszt, hogy polarizáció csak 2010 óta van, azt, hogy a polarizációt a Fidesz jobbratolódása és a populizmus erősödése váltotta ki, valamint, hogy a polarizáció kizárólag kortárs jelenség lenne, s ne kapcsolódna ezer szálon a hazai politikatörténethez. Csizmadia Ervin, Lakatos Júlia, Novák Zoltán és Rajnai Gergely elemzésének második része.
Az író szerint a magyar miniszterelnök ebben hasonlít Putyinra. Nádas egy interjúban arról beszélt, Magyarország radikális nacionalizmusa és Orbán Kelet és Nyugat közötti egyensúlyozása nem csak a magyaroknak róható fel, az EU is hibás benne, az pedig, hogy Orbán nem bukott meg, az orosz elnök mellett Angela Merkelnek is köszönhető.
A normalitás helyreállítása az ellenzék miniszterelnök-jelöltjének a célja. Szerinte nem követett el hibákat a kampányban, a hiba maga Orbán Viktor. A gazdasági bajokat a korrupció felszámolása és az uniós pénzek oldják meg. Interjú.
A kétosztatú politika kevés választási lehetőséget hagy vasárnapra. Akárki győz, nehéz időknek nézünk elébe, de egy Nyugat-párti szövetségnek van némi előnye ebben a helyzetben. A mélyülő gazdasági bajokra, a háborús válságra egyik formációnak sincs receptje, vagy elhallgatja.
A Medián felmérte a várható részvételt, a bizonytalanok, illetve rejtőzködők véleményét, a parlamenti mandátumok várható megoszlását, és azt, hogy milyen eredményt várnak maguk a választók.