A magyar választás több mint rutinszavazás egy kicsiny országban, a földrész közepén, mert a magyar miniszterelnököt sok európai és amerikai populista tartja hősnek, így számukra döntő az erőpróba. Az ukrajnai háború külön dimenziót ad az eseménynek – írja a brit lap friss összefoglalója.
Bár a magyar közéletben sokan és sokat beszélnek arról, hogy végre meg kellene haladni a végletes politikai megosztottságot, ám annak okait igazából még nem tárták fel. A Méltányosság Politikaelemző Központ elemzői háromrészes írásukban erre vállalkoznak. Cáfolni kívánják azt a mítoszt, hogy polarizáció csak 2010 óta van, azt, hogy a polarizációt a Fidesz jobbratolódása és a populizmus erősödése váltotta ki, valamint, hogy a polarizáció kizárólag kortárs jelenség lenne, s ne kapcsolódna ezer szálon a hazai politikatörténethez. Csizmadia Ervin, Lakatos Júlia, Novák Zoltán és Rajnai Gergely elemzésének harmadik, befejező része.
Az ukránellenes konteókat terjesztő aktivisták a legmagasabb szintről kaphatják a védőernyőt. Az oroszok a gyanú szerint szinte szabadon olvasgathatnak még a külügyminisztérium nyugati szövetségesekkel folytatott levelezésében is.
A brüsszeli támogatások elindításának hírére a magyar állam is látványosan aktivizálta magát. Valódi segítséget viszont továbbra is a civilek nyújtanak.
Bár a magyar közéletben sokan és sokat beszélnek arról, hogy végre meg kellene haladni a végletes politikai megosztottságot, ám annak okait igazából még nem tárták fel. A Méltányosság Politikaelemző Központ elemzői háromrészes írásukban erre vállalkoznak. Cáfolni kívánják azt a mítoszt, hogy polarizáció csak 2010 óta van, azt, hogy a polarizációt a Fidesz jobbratolódása és a populizmus erősödése váltotta ki, valamint, hogy a polarizáció kizárólag kortárs jelenség lenne, s ne kapcsolódna ezer szálon a hazai politikatörténethez. Csizmadia Ervin, Lakatos Júlia, Novák Zoltán és Rajnai Gergely elemzésének második része.
Az író szerint a magyar miniszterelnök ebben hasonlít Putyinra. Nádas egy interjúban arról beszélt, Magyarország radikális nacionalizmusa és Orbán Kelet és Nyugat közötti egyensúlyozása nem csak a magyaroknak róható fel, az EU is hibás benne, az pedig, hogy Orbán nem bukott meg, az orosz elnök mellett Angela Merkelnek is köszönhető.
A normalitás helyreállítása az ellenzék miniszterelnök-jelöltjének a célja. Szerinte nem követett el hibákat a kampányban, a hiba maga Orbán Viktor. A gazdasági bajokat a korrupció felszámolása és az uniós pénzek oldják meg. Interjú.
A kétosztatú politika kevés választási lehetőséget hagy vasárnapra. Akárki győz, nehéz időknek nézünk elébe, de egy Nyugat-párti szövetségnek van némi előnye ebben a helyzetben. A mélyülő gazdasági bajokra, a háborús válságra egyik formációnak sincs receptje, vagy elhallgatja.
A Medián felmérte a várható részvételt, a bizonytalanok, illetve rejtőzködők véleményét, a parlamenti mandátumok várható megoszlását, és azt, hogy milyen eredményt várnak maguk a választók.
Bár a magyar közéletben sokan és sokat beszélnek arról, hogy végre meg kellene haladni a végletes politikai megosztottságot, ám annak okait igazából még nem tárták fel. A Méltányosság Politikaelemző Központ elemzői háromrészes írásukban erre vállalkoznak. Cáfolni kívánják azt a mítoszt, hogy polarizáció csak 2010 óta van, azt, hogy a polarizációt a Fidesz jobbratolódása és a populizmus erősödése váltotta ki, valamint, hogy a polarizáció kizárólag kortárs jelenség lenne, s ne kapcsolódna ezer szálon a hazai politikatörténethez. Csizmadia Ervin, Lakatos Júlia, Novák Zoltán és Rajnai Gergely elemzésének ez az első része.
A 2010 utáni Orbán-kormányok idején működő parlamentek főbb mutatóinak összevetése jól szemlélteti, hogy a parlamentarizmus szisztematikus leépítése nem most kezdődött. A törvényhozás ciklusról ciklusra veszített jelentőségéből. HVG-Ténytár.
Az elsőre egyértelmű közvélemény-kutatások ellenére folyamatosan keltik a reményt az ellenzéki szavazókban, hogy nincs még veszve semmi, a Fidesz legyőzhető. Ebben szerepet játszik az a több százezres réteg, akik ugyan elmennek szavazni, de nem tudják, vagy nem mondják meg, kire. Nem kizárt, hogy köztük fideszesek is vannak, akik jobbnak látják eltitkolni preferenciájukat a kérdezőbiztos előtt.
Az utolsó részéhez érkezett az Orbán Viktor személyiségét, viselkedésének gyökereit, az őt befolyásoló legjelentősebb hatásokat és fordulópontokat kutató filmsorozat a hvg360-on. A címszereplő most már a 2010-től mindmáig kétharmados többséggel kormányzó politikus, aki hol szuperhős, hol államférfi, hol átlagember, de igazi énje nehezen kivehető a szerepek mögött. És végül elérünk ahhoz a ponthoz, ahol a sorozat megszólalói megválaszolják a kérdést: voltaképpen kicsoda Orbán Viktor?
Bár Fidesz-győzelem esetén azt hihetnénk, ott folytatódik minden április 4-én, ahol egy nappal azelőtt abbamaradt, a valóságban egészen más világ jöhet. Összeszedtük a lehetséges forgatókönyveket, amelyek meghatározzák, 168 óra múlva milyen hely lesz Magyarország.
Leginkább a vidéki beágyazottság erősítésére hívta életre 2002-es veresége után Orbán Viktor a polgári köröket. Mint a hvg360-on látható Orbán-sorozatból kiderül, jelentőségük nem a régi, ám a hálózat továbbra is bevethető egy-egy békemenet erejéig.
Mi az április 3-i országgyűlési választások tétje? Mit hozhat az utána következő időszak? Kormányon marad-e Orbán Viktor? Hatással lesz-e a választások eredményére az orosz-ukrán háború. A többi közt ezt kérdeztük Gerő András történésztől, Gerőcs Tamás közgazdásztól, Ligeti Miklóstól, a Transparency International Magyarország jogi igazgatójától, Hodász András római katolikus paptól és Náray-Szabó Gábor kémikustól, a Professzorok Batthyány Körének alelnökétől.
Végletesen megosztott a társadalom: egyenesen élhetetlenné válik az ország azok szemében, akiknek a favorit jelöltjei elbuknak a választáson. Ez derül ki azokból az interjúkból, amelyeket a közélet ismert szereplőivel vagy éppen elemzőivel készítettünk a választásokról. Összeállításunk első részében Nagy Ervin és Reviczky Gábor színészek, valamint Virág Andrea és Mráz Ágoston Sámuel politikai elemzők válaszoltak a kérdéseinkre.
Rendszerváltás utáni történetének legellentmondásosabb négy évét zárja az országgyűlés, amelyet totálisan megfosztottak fő feladatától, a végrehajtó hatalom ellenőrzésétől.
Orbán nem veri nagydobra, hogy alapvetően fordított eddigi politikáján. Nem bírálja Putyint, ám a kormányközeli média, amely a tömegtájékoztatás túlnyomó részét jelenti, a Kreml propagandáját fújja, írja az amerikai portál.
A kormányzaton belül nem aggódnak Orbán távolodása miatt a legszorosabb – a V4-ekhez tartozó – szövetségeseitől, és abban bíznak, hogy a béke majd visszarendezi a főnökük által 12 éve építgetett nemzetközi kapcsolatokat.
