Sok millió forint érkezett civil szervezetekhez a Továbbadó mozgalom keretében. Egyik kezdeményezője Váradi Luca kisebbségekkel foglalkozó szociológus, akit felháborított, hogy minél jobban keres valaki, annál többet kap a kormány juttatásából. HVG-portré.
Súlyos veszteségként élik meg a kedvelt magyarországi fürdőhelyen, hogy a háború miatt elmaradnak a hagyományosan jól fizető orosz vendégek. De azok az orosz kémek is bajban lesznek, akik eddig éppen azért szervezték oda a titkos találkozóikat, mert sok honfitársuk között könnyen elvegyülhettek.
Dienes Valéria, Kronberger Lili, Steinschneider Lilly, Gönczöl Katalin, Tersztyánszkyné Vasadi Éva és mások. Példákat sorolunk olyanokról, akik szakmájukban vagy tisztségükben úttörők voltak. HVG-Ténytár.
Kisgyermekes édesanyaként a gyermeknevelés árnyoldalairól szóló írásával nyert különdíjat, tíz évvel később, a kormány családügyi minisztereként már azon igyekezett, hogy Magyarországon minél több gyermeket szüljenek a nők. Orbán Viktor meglátta benne az erőt és a kurázsit, de még további nyolc év kellett, hogy lojalitása az államfői posztig juttassa. Kicsoda tulajdonképpen a háromgyermekes, hosszútávfutó Novák Katalin, aki szerint a nőknek nem kell elhinniük, hogy versenyezniük kell a férfiakkal?
Lehetett volna igazodási pont, a béke szigete, de ő inkább belesimult a rendszerbe: a leköszönő Áder János köztársasági elnökként eljátszotta az Orbán Viktor által rá kiosztott szerepet. Ez várható utódjától, Novák Katalintól is, ha a NER marad.
A háború elől menekülőket önzetlen civilek ezrei karolták fel, érkeznek az adományok. A menekültügyi szakemberek viszont attól tartanak, hogy a befogadó hozzáállás megváltozhat, mert a hasonló sorsú embereket nemrég még megbélyegezte, az őket segítő civil szervezetek nagy részét pedig máig ellenségként kezeli a kormány.
Egyre durvább a háború Ukrajnában, és Vlagyimir Putyin is egyre fenyegetőbb üzeneteket fogalmaz meg. Hoffmann Tamás nemzetközi jogászt, a Corvinus Egyetem docensét kérdeztük az elmúlt napok nyilatkozatairól, a magyar kormány mozgásáról és arról, kimondható-e, hogy háborús bűnt követett el Oroszország, például az evakuálás megakadályozásával vagy az atomerőműveknél kialakult harcoknál.
Orbán Viktor személyiségét, viselkedésének gyökereit, az őt befolyásoló legjelentősebb hatásokat és fordulópontokat kutatja és rendszerezi a hvg360 filmsorozata. A harmadik rész igazi hullámvasút: éles jobb kanyar, fényes győzelem, majd újra bukás. Valóban ráhagyta Antall József az országot? Hogy és miért lavírozott a kereszténység felé Orbán, és milyen volt, mint a legfiatalabb magyar miniszterelnök?
A hatalomhoz lojális vezetők térnyerése egyre inkább érezteti hatását az igazságszolgáltatásban.
A koronavírus és a kétesélyes választás feloldotta a magyar fiatalok évtizedes érdektelenségét, az ő köreikben pedig gyengébb a Fidesz.
Az éveken át idegengyűlöletre trenírozott Magyarország végre szebbik arcát mutathatja: az Ukrajnából érkezőket már a kormány szerint sem tilos tárt karokkal fogadni.
„Önök a mi médiánk” – így kérte Márki-Zay Péter a híveit, hogy segítsenek cáfolni a kormánypropaganda róla terjesztett hazugságait. Riport az ellenzék miniszterelnök-jelöltjének kampánykörútjának állomásairól, reménytelennek tűnő és biztos befutó körzetekből.
Orbán Viktor pávatánca csak a szavazóknak szól, a magyarok sem az EU-ban, sem a NATO-ban nem fognak ficánkolni, különben ráfáznak, de egy instabil kormány most senkinek sem érdeke, a nyugati egység a legfontosabb – röviden így lehetne összefoglalni, mi a véleménye azoknak a nyugat-európai diplomatáknak és a magyar külügyekre rálátó forrásoknak, akikkel az elmúlt napokban beszélgettünk a magyar kormány megítéléséről.
Nem hozott áttörést az ellenzék számára a kampány felpörgése, sőt mintha az első háborús hírek is inkább a kormánypártot erősítették volna: február végén szilárdan őrizte vezető helyét a Fidesz–KDNP.
Váratlanul nehéz helyzetbe került a Fidesz a 2022-es választás előtt – mondta a hvg360-nak Török Gábor politikai elemző. Az elmúlt 12 évben először fordult elő, hogy az egész országot foglalkoztató ügyben láthatóan megosztott a kormány saját szavazótábora. Az elmúlt három választás előtt olyasmivel sem kellett foglalkoznia, amivel nagyon nem szeretett volna. Milyen korlátokba ütközik Orbán, hogyan sérül a „pávatáncban”? Mit rontott el az ellenzék? Interjú.
Orbán Viktornak nemcsak azért van morális felelőssége, mert blokkolta a NATO-Ukrán Tanács működését, hanem mert egy EU- és NATO-tagállamban ekkora geopolitikai befolyást biztosított Oroszországnak és Kínának – mondta a hvg360-nak Hegedűs Dániel politológus, a berlini German Marshall Fund munkatársa. Szerinte Orbán nemcsak a saját mozgásterét illetően tévedett, hanem Magyarország biztonságpolitikai pozícióit is durván aláásta. Interjú.
A kormányzat az elmúlt években túl nagyra nyitotta a kaput az oroszok elől, és nem csak a nyilvánosságban, hanem a titkosszolgálati szférában is: az orosz katonai hírszerzés komoly bázist épített ki Magyarországon, miközben a kémelhárításon belül fokozatosan gyengítették az „orosz vonalat” – egyértelműen politikai okokból. Ez súlyos rizikó lehet egy olyan háborús helyzetben, amelyben az Orbán-kormány esetleg irányváltásra kényszerülne a pragmatikusnál jóval barátságosabb orosz–magyar viszonyban. A Kreml befolyásolási törekvéseinek sikere és az orosz agresszió ellenére tovább élő kétkulacsos politika abban is tetten érhető, ahogy az ukrán eseményekről számol be a közmédia.
Az orbáni rendszer ma még csak puha autokrácia, puha önkényuralom. Az ilyen rendszerek még szükségesnek érzik, hogy úgy-ahogy megpróbálják elleplezni a valóságos természetüket, ezért a demokráciákra emlékeztetően ők is meg szokták rendezni a választásokat. Csak ezek a választások már nem szabad és nem tisztességes választások - írja a kormány cselekedeteit és az ellenzék felelőségét elemző cikksorozata ötödik részében Elek István, aki egyben egyértelművé teszi azt is, mi a legfőbb tétje az április 3-i választásnak.
Takaréklángon az ellenzék kampánya, még hiányzik annak frappáns megfogalmazása, hogy miben lesz más az ország április 3. után, ha nyer. Nincs közös lista és az államfőjelölt körüli levélváltás is belső harcokról árulkodik. A pártok elnökei viszont ismét Márki-Zay Péterrel együtt kampányolnak.
