Erősödik a forint, már 372 alá is visszatért
Hétfő reggel még 383 forintba került egy euró, kedd délelőtt már 371,85 forintért is lehetett eurót venni.
Hétfő reggel még 383 forintba került egy euró, kedd délelőtt már 371,85 forintért is lehetett eurót venni.
Megértik, hogy sokan kereskedni szeretnének, de „indokolatlan veszteségeket” okozhatna a tőzsde nyitás - ezzel indokolják a moszkvai tőzsde zárva tartását.
A megújuló energiaforrások használata mellett az atomenergiára is még több pénzt kell szánni, hogy a nyugati világ leváljon az orosz energiafüggőségről - érvelt a brit miniszterelnök.
Pluszban zártak a főbb európai értékpapírpiacok hétfőn.
Közösségi oldalaikon jelentették be, hogy lecserélték a zárakat, és villát felajánlják az ukrán menekültek elhelyezésére.
Az ASUS tervet dolgoz ki alkalmazottainak és vállalkozásainak "evakuálására" Oroszországból.
Nagyot üthet az orosz agresszió még a pesti tőzsde legnagyobb szereplőin is, korábban triviális üzleti folyamatok válnak bizonytalanná az ukrajnai konfliktus miatt.
A Nemzetközi Valutaalap (International Monetary Fund – IMF) vezetője, Krisztalina Georgijeva egy amerikai tévéműsorban elmondta, elképzelhetőnek tartja az Oroszországra kivetett szankciók nyomán az orosz államcsődöt, de ez nem okozna globális pénzügyi válságot.
Határon átnyúló magyar – szlovák együttműködésben, öt év alatt újul meg az Észak-Dunántúl és Nyugat-Szlovákia villamosenergia-hálózata.
A kormányzati szankciók után szinte minden fontos nyugati cég elhagyta Oroszországot; kétségbeesetten küzd a magyar kormány, hogy rend és nyugalom legyen a benzinkutakon; 399,87 forint is volt egy euró ára; kiderült, hogy az MKB volt az a magyar bank, amely négymilliárd forintos hitelt adott Marine Le Pen kampányára. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Oroszország beruházásainak bővítésére biztatja Indiát a szankciókkal sújtott olaj- és gázipari ágazatában, és jelezte szándékát arra, hogy kiterjesszék az orosz vállalatok értékesítési hálózatát Ázsia harmadik legnagyobb gazdaságában.
Olaszország gázimportjának 45 százalékát Oroszországból szerzi be.
Az ukrajnai háború és az Oroszország ellen bevezetett szankciók miatt világszerte csökkent az acélkínálat, az árak az egekbe szöktek.
A kormány beengedte a hatósági áras körbe a kisvállalkozásokat, cserébe kidobta onnan a költségvetési intézményeket. Ezek legtöbbje így egy központi keretszerződés alatt kényszerül áramot venni. A keretszerződésben a kereskedők által elkérhető ár maximuma a tőzsdei árakhoz van indexálva, ténylegesen a hatósági ár három-, négyszeresén alakultak az árak.
Megtorpanás után folytatódhat az ingatlanárak emelkedése, amit a kormányzati támogatások is fűtenek. Az építőanyagok egyre drágulnak, az építőipar kapacitás- és munkaerőhiánnyal küzd.
A fish and chips alapanyaga jelentős részben Oroszországból érkezett eddig. A beszerzési árak 20-30%-kal nőhetnek, és ezt minden bizonnyal áthárítják a fogyasztókra, akik évtizedek óta nem tapasztalt inflációval néznek szembe Nagy-Britanniában is.
A tavalyi második félévben már 200 millió forintos forgalmat értek el, 99 millióval tartoznak a hitelezőknek.
A legtöbb betétes postán kapja meg a neki járó összeget.
A magyar–orosz gazdasági kapcsolatok fontosak, de ha az energiaellátás biztonságát megőrizzük, az összes többi, Oroszországgal folytatott üzletelés leállítását kibírja az ország. Közép-Ázsiával hiába hirdet meg a kormány időről időre együttműködést, egy-egy jobb évet kivéve szinte semmilyen érzékelhető fejlődés nincsen a kapcsolatokban, nagyrészt Kína, Törökország és Dél-Korea miatt van némi mérhető növekedés a keleti üzleti viszonyokban.