A geopolitikai kockázatok, a kialakult helyzeti hátrányok és a lassuló termelési volumen miatt minden korábbinál borúlátóbb hangulat alakult ki a németországi gép- és berendezésgyártó ágazat vállalatai körében a PwC könyvvizsgáló és tanácsadó cég legfrissebb felmérése szerint.
Részben európai uniós forrásból.
Nagy Márton, „aki úgyis mindent tud” is megkapta a magáét Csányi Sándortól. Az OTP-vezér vívópartnereinek listája hosszú 2010 óta, összekapott már Lázár Jánossal, Deutsch Tamással, Kocsis Mátéval és a sort hosszan folytathatnánk. Csányi Sándor rendszeresen és módszeresen kritizálja a kormányt, néha szőrmentén személyesen Orbánt. A titka: az ország egyik leghatalmasabb embere, de tudja, hol a helye és jóban van a miniszterelnökkel. És persze: megengedik neki.
40 ezer dolgozó és több száz cég távozott 2016 óta London belvárosából, többnyire EU-s országokba költöztek.
Az új rendszerben visszaváltott palackok, dobozok, üvegek száma a héten elérte a félmilliárdot – közölte pénteken a Mol hulladékgazdálkodási koncessziós társasága, a MOHU.
A rengeteg rendelés és a Sprinter futárszolgálatot is magába foglaló cégcsoport felvásárlása is betett a román vállalatnak.
A befektetési szakember Zsiday Viktor fogalmazott meg éles kritikát a magyar gazdaságpolitikáról.
Most épp 2025-re ígérte Orbán Viktor a robbanásszerű növekedést, amit tavaly ilyenkor még 2024-re jósoltak a kormánypártiak. Összegyűjtöttük az elmúlt évek nagy ígéreteit, és azt kaptuk: az esetek háromnegyedében lett rosszabb a valóság, mint amit a politikusok előre jeleztek.
Az infláció kontroll alatt van, a gazdasági kilátások viszont egyre rosszabbak, ezért 25 bázisponttal 3,25 százalékra csökkentették az eurózóna alapkamatát.
A Mol – Új Európa Alapítvány a közeljövőben létrehozna egy közép-európai kortárs múzeumot, illetve megvásárolnák Pákh Imrétől Munkácsy Mihály festményeinek nagy részét.
Rövid távon az egyébként is termelékeny nagyvállalatok nem fognak tudni elérni ekkora növekedést, így várhatóan kivonulnak az országból – írják az elemzők. Szerintük csekély a valószínűsége, hogy Nagy Márton tervei megvalósulnak, ellenben nagyon költséges megpróbálni.
Egyre hosszabb időre adósodnak el a magyar háztartások és egyre nagyobb arányban finanszírozzák hitelből lakásvásárlásaikat – olvasható ki a jegybanki adatokból.
Eljuthatott a magyar gazdaság a saját növekedési modelljének vége felé? Erről beszélgettek közgazdászok a Budapest Economic Forumon.
A 444 korábban arról írt, a felcsúti milliárdos 500 milliárd forintnyi összeget kínálhat a TVN-ért.
A kormány által kért 5 százalékos kamatplafon bizonyos feltételek mellett tartható, de nem mindenkinek – hangzott el a legnagyobb magyarországi bankok vezetőinek beszélgetésén. Azt is elmondták, hogy a banki adatok alapján sok cég bajban van, de még nem annyira, hogy ne tudnák a hiteleiket visszafizetni.
Most kell egy olyan vállalkozói réteg, amelyik mer a komfortzónáján kívül mozogni – mondta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, aki arról is beszélt, hogy amikor új MNB-elnök lesz, nagy lehetőségek nyílnak majd meg.
Hat pontban mutatta be Virág Barnabás a nagy infláció és a drágulás lassításának tanulságait. Arról is beszélt, hogy már nem olyan rossz a helyzet, mint egy-két éve, de ilyenkor kell nagyon fegyelmezettnek lenni, hogy ne rontsák el.
„Úgy érezzük magunkat, hogy először azt mondják a versenypályán, hogy el kell indulni 3600 méteren, majd szólnak, hogy lesz egy gát, aztán lesz tizenkettő, utána még vizes akadály is” – jelentette ki Vida József, a Mészáros Lőrinchez tartozó Opus Global igazgatóságának elnöke.
Az eddiginél jobban kellene tovább csökkenteni a költségvetési hiányt és az államadósságot a pénzügyminiszter szerint. Varga Mihály arról is beszélt, megérti, hogy az emberek inkább félreteszik a pénzt, ahelyett, hogy elköltenék, de szerinte ez lehet a következő évek növekedésének egyik alapja.
