A hosszú távú szerződésben rögzített mennyiségen felül is vásárol az MVM földgázt a Gazpromtól, most ennek az extra adagnak a mennyiségét növelték meg a külgazdasági és külügyminiszter szerint.
A Wizz Air vezérigazgatója azt ígéri, néhány héten belül döntenek az izraeli járatokról, de elképzelhető, hogy idén már nem indítanak oda gépeket.
A találkozó témája az lett volna, miért nem fogadta meg Magyarország a több éve megtett ajánlásaikat.
Megjelent a jogszabálytervezet a nyugdíj-megtakarítások adómentes lakáscélú felhasználásáról. Számos kérdés tisztázódott, de akad azért még néhány nyitott pont. Mi lesz azokkal, akik önerőből vásárolnának lakást? Mi lesz azokkal, akik építkeznek? Mit értünk hiteltörlesztés alatt?
A forint az uniós csatlakozásunk óta eltelt húsz évben fokozatosan leértékelődik, de nem csupán az euróhoz és a dollárhoz képest, hanem a térség devizáihoz képest is. A cseh korona példáján azonban látható, hogy korántsem kellene így lennie: a korona folyamatosan erősödni tud az euróhoz, pláne a forinthoz képest. Mi az oka a gyengébb teljesítménynek, a folyamatos lecsúszásnak?
Az inflációnak köszönheti a kormány, hogy nem szállt az egekbe az államadósság.
A miniszterelnök gazdasági semlegesség-álmához képest a kínai gazdaság nem a nyugati, hanem csak a magyar gazdaságot közelítette meg, miközben a magyar gazdaság nem közelítette meg az Európai Unió nominális átlagát, a nagy összegű uniós támogatások ellenére sem.
Béremelésekről, vállalkozásösztönzésről és lakhatási intézkedésekről jöhet az új kérdéssor.
Az otthonfelújítási program karcsú, nemcsak összességében, hanem az egy ingatlanra igényelhető maximális összeg is kevés. Ez az uniós helyreállítási tervhez készített analízisből látszott, a pályázatot mégis kis összeggel írták ki. És ráadásul túlbürokratizálták. Más állami támogatás nincs, a helyzet az elemzés szerint „szuboptimális”. Közben a gázért „lakossági piaci” árat fizető háztartások 80 százaléka régi ingatlanban él.
A három közgazdász műveiben az intézmények kialakulását és a jólétre gyakorolt hatását tanulmányozza.
Az eddigieknél sokkal szigorúbb határértékeket szab meg egy új kormányrendelet arra, hogy legfeljebb mennyi káros anyagot bocsáthatnak ki a levegőt szennyező gyárak. Jól hangzik, csakhogy az a tavalyi jogszabály továbbra is életben van, amely ennek hatását gyakorlatilag teljesen lenullázza.
A lap szerint Palkovics László – Orbán megfogalmazásában – “valami dokumentumba becsempészett valami félmondatot,” ami lehetővé teszi az EU-s tiltás kijátszását, amely a belső égésű motorok forgalomba hozatalára 2035-től vonatkozna.
2022-től 2024 végéig akár 500 milliárd rezsivédő forint is mehet egyéb célra az alap pénzei közül.
Az úgynevezett Berlini Folyamat csúcstalálkozójára hívták meg a kormányfőt.
Az elrontott (gazdaság)politikának köszönhetően ma két éve az ország árfolyamválság küszöbén állt, a forint október 13-án ért el eddigi mélypontját. A jegybank egy drasztikus, 5 százalékos kamatemeléssel rántotta vissza a szakadék széléről. A monetáris politika egy évig volt válságüzemmódban, de sikerült elérni a pénzpiaci stabilitást. Majd újabb egy évig – mostanáig – tartott az alapkamat lefaragása és az árstabilitás körülbelüli elérése.
A hivatalos átvételi ár “akár háromszorosát” kínálva igyekszik háztartási napelemes ügyfeleket szerezni egy vállalkozás. A PentaSun Magyarországon elsőként kínál aggregátori szolgáltatást a bruttó elszámolásban lévő háztartásoknak, ám egyelőre korainak tűnik az ígéret. Az ilyen szolgáltatás részletes szabályai még nincsenek kidolgozva, sok a kétség a technológiai háttérrel és a háromszoros átvételi árral kapcsolatban is.
Újabb milliárdokat vesz el a kormány az önkormányzatoktól; három és háromnegyed éves mélypontra került az infláció a szeptemberben a még olcsó benzin miatt; Magyarországról hitelezték a francia és az osztrák után a spanyol szélsőjobboldalt is. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
