Videó tanúsítja, hogy a vezetőség szobái előtt átázott a Békásmegyeri Veres Péter Gimnázium épülete. A lapunknak nyilatkozó tanár szerint: amióta ő ott dolgozik, rendszeresek a beázások az iskolában.
Türelmet kér a MOME hallgatóitól az egyetemet működtető alapítvány elnöke, szerinte csak tévedés lehet, hogy kizárnák őket az Erasmus programból.
Egyelőre még nincsenek veszélyben, de 2024-től nagy érvágást jelentene a magyar egyetemisták nagy része számára az a brüsszeli döntés, amely az alapítványi fenntartású felsőoktatási intézményeket kizárja az Erasmus+ és a Horizont Európa kutatói programokból. Az intézkedésben semmi meglepő nincs, és a kormányt sem érte váratlanul, hiszen az Európai Tanács decemberi döntésén alapul, viszont már nem sok idő van, hogy helyrehozzák. Az érintettek addig teljesen tanácstalanok, és első hallásra borzalmasnak nevezték a történteket.
A Kulturális és Innovációs tárca szerint március közepéig tisztázzák a kérdést az Európai Bizottsággal.
Abban minden, a témában megszólaló ellenzéki egyetért, hogy a fideszes minisztereknek semmi keresnivalójuk nincs az egyetemi kuratóriumokban.
Egyre inkább adós az oktatásért felelős rendőrminiszter azzal a válasszal, hogy miért pont azt a 14 tanárt rúgta ki tavaly az állásából, akit kirúgott. Pintér Sándor azt mondta, ő csak a szabályokat tartotta be, de egyre inkább úgy tűnik: nincs itt semmilyen szabály.
Olvasónk szerint olyan szülők akcióztak, akik szolidaritásukról akarták biztosítani az oktatás ügyéért kiálló tanárokat.
Az intézményeknek azért ment neki az EU, mert a működési modelljük nem garancia arra, hogy átláthatóan is kezelik az uniótól kapott forrásokat.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a rendkívüli kongresszusának határozata értelmében január 23-tól hét napig tartó országos sztrájkot hirdet.
Szombaton tüntetéssel ért véget a hatnapos „Tudásmenet az oktatásért!” nevű akció. A résztvevők Miskolctól Budapestig, összesen 180 kilométert gyalogoltak, hogy felhívják a figyelmet az oktatás problémáira.
A Szentgotthárdi Arany János Általános Iskola tantestületének 29 tagja döntött úgy, hogy a polgári engedetlenség eszközével hívja fel a figyelmet a magyar oktatási rendszer tarthatatlan állapotára.
Továbbra sem találni logikát abban, hogy választották ki a decemberben elbocsátott 14 tanárt azok közül, akik polgári engedetlenséggel hívták fel a figyelmet az oktatás problémáira. Több mint 2000 „renitens” tanárt tart ugyanis nyilván a Belügyminisztérium. Most pedig az is kiderült, hogy a tankerületek kevesebb nem megtartott órát könyveltek el a valósnál.
Bár mint kiderült, a Nemzeti Pedagóguskar véleményét kikérték, a pedagógusok értékelésének új módját ismét a Pintér Sándor-féle rendészeti szemlélettel erőltetik rá a tanárokra. A tervezet sok kérdést vet fel, ám egy dologban minden tanár egyetért: ha nem lesz általános, jelentős béremelés, az egésznek semmi értelme, viszont újabb pedagógusokat űzhet el a pályáról.
Simkó Edit korábban az iskolájában egyedüli pedagógusként élt a polgári engedetlenség eszközével.
Évente értékelnék az iskolákban a tanárok munkáját, a legjobban teljesítő tanárok kaphatnának pluszpénzt, a gyengék illetményét csökkenthetik – erről szól egy belügyminisztériumi tervezet a Népszava szerint.
Volt, aki ingyen vacsorával várta a vonulókat, de kérte, hogy a nevét ne adják közre.
Üzenet egykori iskolámba címmel fejtette ki véleményét az író-filozófus a magyar közoktatás helyzetéről, a tanárok és diákok lázadásáról és a Pintér Sándor-féle rendteremtésről. „Hogy ha a jogaikat védelmező pedagógusokat önök tönkretehetik, mi viszont kifizethetjük az elmaradt járandóságukat, hogy mégis taníthassák a gyermekeinket – akkor mi szükség van önökre?” – teszi fel többek közt a kérdést.
Egykori gimnáziumom tanárainak kirúgása nem lehet se felemelő, se pozitív. Mégis, amikor tudósítás közben megláttam, ahogy rendőrök kísérik őket a tankerület folyosóján, nemcsak a torkom szorult össze, hanem azt is tudtam, miért vannak ott. Egy volt karinthys szubjektív visszaemlékezése 2022-re.
