Olyan leletekre bukkantak a Laosz északi részén található Tam Pà Ling barlangban, ami új megvilágításba helyezi az ősember vándorlásával kapcsolatos ismereteket.
A leletre a horvát és az olasz haditengerészet flottájának aknaelhárító búvárai bukkantak rá.
Miközben az örök kérdésnek szánt „mi volt előbb: a tyúk vagy a tojás?”-ra a tojással szaporodó hüllők miatt közismerten utóbbi a válasz, a Bristoli Egyetem új kutatási eredménye mégis inkább „a tyúk” felé terelheti a mérleg nyelvét.
Amerikai csillagászoknak a gravitációs lencsehatást kihasználva sikerült megfigyelniük egy olyan galaxist, ami az ősrobbanás után 1,5 milliárd évvel már létezett.
A Washingtoni Egyetem kutatói úgy vélik, a jelenlegi tendenciából kiindulva 2050-re 1,31 milliárd ember élhet cukorbetegséggel.
Megkapta az amerikai gyógyszerfelügyelet (FDA) engedélyét az első génterápia, amely az izomdisztrófia egy súlyos formáját célozza gyerekeknél.
Megkezdte a jeladást a Műegyetem új kisműholdja, az MRC-100, amelyet a SpaceX rakétája vitt a világűrbe. A kisműhold fedélzetén három másik egyetemen készült önálló kísérletek mérőeszközei is a világűrbe kerültek.
A polipokkal kapcsolatos ismereteket is megváltoztathatják a Kelet-Ausztráliában felfedezett polipvárosok, ahol több állat él egy helyen, különféle építményekben.
Tizennégy űrhajós közreműködésével végzett vizsgálattal derítették ki tudósok, hogy miért gyengül mikrogravitációs környezetben az asztronauták immunrendszere.
A papagájfélék közé tartozó keák különbséget tudnak tenni az ismerős és az ismeretlen arcok között – írják a Bécsi Állatorvosi Egyetem kutatói egy frissen megjelent tanulmányukban.
Elsőre akár még idillinek is tűnhet, ami egy galandféreggel fertőzött hangyafajjal történik, lévén nem sok teendője van, és sokáig fiatalos is marad – a befejezés azonban, ahogy a legtöbb esetben, itt sem vidám. A Mainzi Egyetem munkatársai annak eredtek a nyomába, hogy mi lehet a különös történés hátterében.
A világ legnagyobb cápafajai általában úszás közben szűrik ki a vízből a krilleket és más planktonokat, hogy azokkal (is) táplálkozzanak. Egy nemrég készült videó azonban egészen mást mutat.
Több mint 57 ezer évesek azok a jelek, amelyeket feltehetően neandervölgyi emberek rajzoltak ujjaikkal egy Franciaországban feltárt barlang falára.
A közelmúltban bejárta a sajtót a hír, miszerint a legfrissebb kutatások szerint megnőtt az esélye annak, hogy a Nápolyhoz közeli Campi Flegrei szupervulkán tombolásba kezd. Az általános vélekedés szerint a vulkánkitörések leginkább csak távoli, egzotikus országokban történnek, az öreg kontinensen pedig mintha szinte mind rég kihunyt volna. Hogy ez mennyire nem igaz, azt dolgozza fel egy új dokumentumfilm.
Szingapúr után az Amerikai Egyesült Államokban is lehet majd laboratóriumban növesztett csirkehúst fogyasztani, miután két cég is beszerzett minden szükséges engedélyt ehhez.
Amerikai és olasz kutatók szerint Bész isten tiszteletére fogyasztottak követői olyan italokat, melyekről úgy vélték, megvédik őket.
A keresési zónán belül érzékelt roncsokat a robot.
Akár egy évtizeddel kitolódhat az első jégmentes északi-sarki nyár előfordulása: az éghajlati modellek túlbecsülik az emberi tevékenységből származó üvegházgázok okozta északi-sarki jégolvadást az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földtani és Geokémiai Intézetének (CSFK FGI) új kutatásának eredményei szerint.
Bár egyre népszerűbbek az elektromos és indukciós főzőlapok, még mindig sokan használnak hagyományos gáztűzhelyet – pedig a Stanford Egyetem munkatársainak vizsgálata alapján lehet, hogy az egészségünket kockáztatjuk ezzel.
Emellett félmilliárd forintot adott a kormány a doktori képzés ösztönzésére.
