Miután a június 12-én elstartolt SpaceX Falcon-9 rakéta elérte a 27 574 kilométer óránkénti sebességet, 545 kilométeres földfelszín feletti magasságban sikeresen pályára állította a magyar űreszközt tartalmazó nagyobb olasz hordozó műholdat. A rajta található „kidobószerkezetből” június 22-én helyi idő szerint 14:10-kor állt pályára az MRC-100 kisműhold.
Videón, ahogy a SpaceX rakétája útnak indítja a BME új kisműholdját, az MRC-100-at
Útnak indult a Műegyetem ötödik kisműholdja, az MRC-100 a SpaceX Falcon 9-es rakétájának Transporter 8 missziójával magyar idő szerint hétfőn 23:35-kor a kaliforniai Vandenberg-űrközpontból - közölte a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) kedden.
Az MRC-100 június 23-án helyi idő szerint 15:00-kor „feléledt”. A továbbiakban a műhold automatizált üzemeltetése, az egyes fedélzeti rendszerek beüzemelése történik. Az egyes alrendszerek működéséről a projekt földi állomásának honlapján lehet tájékozódni.
Az 5. magyar diákműhold 5x5x15 cm-es névleges méretű, 583 grammos, 3-PocketQube osztályú, vagyis 3-zsebműhold méretű és a Műegyetemi Rádió Club tiszteletére az MRC-100 nevet kapta.
A kisműhold az oktatási rendszerbe integráltan, egyetemi hallgatók által tervezve és fejlesztve, egyetemi oktatói szakmai irányítás mellett készült, csaknem másfél év alatt a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK) szélessávú hírközlés és villamosságtan tanszék mikrohullámú távérzékelés laboratóriumában, együttműködésben a Műegyetemi Rádió Clubbal.
A kisműhold fedélzetén három másik egyetemen készült önálló kísérletek mérőeszközei is a világűrbe kerültek. A Szegedi Tudományegyetem modulja különböző hőmérsékletmérési módszereket hasonlít össze űri körülmények között. A Győri Széchenyi István Egyetem kísérletének célja az alacsony fogyasztású mikrokontrollerek űrbeli működésének vizsgálata. A Debreceni Egyetem egy mikrovezérlő által irányított kísérleti dózismérő eszközt helyezett el a műholdra, hogy az űreszköz a pályáján tapasztalható radioaktív sugárzási térről információt szolgáltasson.
Magyarország első műholdja a 2012-ben felbocsátott, a BME VIK oktatói és diákjai által összeállított MaSat-1 cubesat volt, amelyet még további magyar kisműholdak követtek: SMOG-P, ATL-1, SMOG-1.
A BME korábbi három kisműholdjának a Föld körüli térség elektromágneses szennyezettségének feltárása, mérése volt a feladata a földi tv-adók frekvenciasávjában. Ezekre alapozva megszületett a világon első, az adott sáv szennyezettségét bemutató térkép. Az MRC-100 legfontosabb feladata egy sokkal szélesebb frekvenciatartomány vizsgálata. Elkészült és a műhold fedélzetére került egy olyan mérőrendszer, a hozzá tartozó antennával, amely a 28–1766 MHz-es és 2000–3120 MHz-es frekvenciasávban képes méréseket végezni. A mérések eredményét a 436,72 MHz-es és a 2,2675 GHz-es sávban sugározza a Földre. Az MRC-100 által sugárzott jeleket a BME műholdvezérlő állomásán veszik, és a műholdat ott üzemeltetik.
A projekt fő támogatói a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság – amely nemcsak anyagilag támogatta a projektet, hanem a frekvenciakoordinációs eljárásokat is lefolytatta –, valamint a Külgazdasági és Külügyminisztérium, és az Amateur Radio Digital Communications voltak.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
