Miközben az örök kérdésnek szánt „mi volt előbb: a tyúk vagy a tojás?”-ra a tojással szaporodó hüllők miatt közismerten utóbbi a válasz, a Bristoli Egyetem új kutatási eredménye mégis inkább „a tyúk” felé terelheti a mérleg nyelvét.
A Nature Ecology and Evolution című tudományos folyóiratban megjelent publikáció szerint a hüllők és a madarak ősei még nem tojásokat raktak, hanem megszülték az utódaikat. Korábban a kutatók úgy vélték, hogy a kemény héjjal rendelkező tojásnak köszönhető az, hogy megjelentek a magzatburkosok – a gerincesek egy csoportja, amelyek utódai egy tojásban lévő magzatburokban fejlődtek ki.
A Bristoli Egyetemen azonban más eredményre jutottak, amikor összesen 51 faj fosszíliát, valamint 29 élő fajt vizsgáltak meg. A magzatburkosok összes nagy ága, köztük az emlősök, a gyíkok és más hüllők, valamint a dinoszauruszok, krokodilok és madarak esetében is igaz, hogy az utódokat hosszabb-rövidebb ideig tartották a testükön belül. Vagyis rendelkeztek az elevenszülés képességével.
Kiderítették a tudósok, mivel táplálkoztak a Föld első állatai
Az Ausztrál Nemzeti Egyetem tudósai által szerdán publikált kutatás arra a megállapításra jutott, hogy a mintegy 600-540 millió évvel ezelőtt élt Ediacara biota csoporthoz tartozó nagy, lágytestű állatok az óceán fenekéről származó baktériumokat és algákat ettek.
A kutatás szerint az utódok attól függően maradtak adott ideig az anya testén belül, hogy a körülmények mennyire voltak ideálisak a túléléshez. A tudósok sokáig az evolúció egyik legnagyobb újításának tartották a kemény héjú tojást, a mostani kutatás azonban azt sugallja, hogy az embrió „visszatartása” adta a végső védelmet ezeknek az állatoknak.
A magzatburkosok megjelenése előtt a négylábúak (tetrapodok) voltak az elsők, amelyeknek uszonyból fejlődtek ki a végtagjai, és hasonlóak voltak a kétéltűekhez. Nekik a víz közelében kellett élniük, hogy táplálkozhassanak és szaporodhassanak.
Eldeformálódhat az emberi test, ha sokat használja a kütyüket
A kutatók összegezték azokat a tanulmányokat, amelyek azt mutatják, milyen negatív hatásai lehetnek, ha hosszú távon túl sokat nyomkodjuk a mobilunkat, vagy használjuk a laptopot. Így született meg Mindy.
Amikor 320 millió évvel ezelőtt megjelent a magzatvíz, az lehetőséget adott nekik arra, hogy elhagyják a vizet. A magzatot a magzatvíz megvédte a kiszáradástól a száraz éghajlaton. Úgy vélik, ez segíthetett abban, hogy a magzatburkosok végül uralni tudják a szárazföldet.
A kutatók ezt az elméletet kérdőjelezték meg azzal, hogy kiderítették, bizonyos állatok képesek voltak a fejlődés más szakaszaiban világra hozni utódjaikat. Ez történhetett tojásban, de akár kifejlett példányt is szülhettek.
A felfedezés új megvilágításba helyezi az állatok evolúcióját, és azt, hogy miként alkalmazkodtak az első kétéltűek a szárazföldi élethez.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
A kortárs film szinte korlátlan büdzsével játszó angol nagyágyúja, Guy Ritchie egyszerre két produkcióval is kényezteti a dinoszauruszok újbóli eljövetelére váró közönséget: kőkemény gengszterekkel és az örök fiatalság titkát kereső kalandorokkal.
A Tisza Párt elnöke arra kérte a magyar rendőröket, hogy a szombati Pride-on a magyar embereket védjék meg.
A magyarok nem keveset tettek hozzá a homoszexualitás kultúrtörténetéhez.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
