Jelentős mennyiségű szerves molekulát észleltek a tudósok a James Webb űrteleszkóp segítségével egy távoli galaxisban. Ez arra utal, hogy egykoron rendkívül gyorsan képződhettek a csillagok az adott régióban – akkor, amikor az univerzum még viszonylag fiatal volt.

A Nature-ben megjelent cikk szerint a szóban forgó galaxis 3,8 milliárd parszekre, vagyis mintegy 12,3 milliárd fényévre található. Ez azt jelenti, hogy nagyjából 1,5 milliárd évvel az ősrobbanás utáni állapotát látták a Texas A&M Egyetem kutatói.

Justin Spilker, az egyetem csillagásza szerint az SPT0418-47 kódjelű galaxis egy másik galaxis mögött helyezkedik el. Utóbbi gravitációja meggörbíti az SPT0418-47 fényét, így az 30-szor fényesebbnek látszik, mint amilyen valójában.

A közelebbi galaxis (világoskék pont) láthatóvá tette az aromás szénhidrogéneket (vöröses gyűrű) a 12,3 milliárd fényévre lévő SPT0418-47 galaxisban.

J. Spilker / S. Doyle / NASA / ESA / CSA

Spilker csapatával policiklusos aromás szénhidrogénekre (PAH) vadászott. Ezek olyan kémiai vegyületek, amelyek a füstben és a koromban találhatók meg. Fiatal, nagy tömegű csillagok közelében is kialakulnak, amelyek jelentős mennyiségű ultraibolya fényt bocsátanak ki. Ebből az energiából táplálkozva a molekulák nagyra nőnek, így az űrben levegő füst- és koromrészecskékre hasonlítanak.

Stacey Alberts, az Arizonai Egyetem csillagásza szerint ezek segítenek szabályozni a gáz felmelegedését és lehűlését a galaxisokban, vagyis lényegében a csillagok születésénél bábáskodnak.

Korábban a kutatók próbálták már kimutatni a PAH jelenlétét, ám ez nem sikerült. Ezek a molekulák az infravörös hullámhosszon látszanak igazán jól, a James Webb űrteleszkóp pedig épp ennek megfigyelésében erős. A megfigyelést még 2022 augusztusában kezdték el, az adatok feldolgozásával pedig most végeztek.

European Space Agency

A molekulák fényes foltokként jelennek meg a galaxis gyűrűjében, ami meglepte a tudósokat. Azért, mert olyan helyen is képződtek csillagok, ahol nincsenek ilyen molekulák. Ennek okát egyelőre nem nagyon értik.

A kutatók szerint a PAH-ok jelenléte meglehetősen titokzatos, és még a Tejútrendszer esetében sem értik teljesen, hogyan keletkeztek. Az azonban, hogy egy ilyen ősi galaxisban is megtalálták azt jelenti, hogy újra kell gondolniuk azt, miként keletkezett először a por, és hogyan formálta ez az első csillagokat és galaxisokat.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.