szerző:
EUrologus
Tetszett a cikk?

Az Európai Parlament hétfőtől csütörtökig tartó plenáris ülésének legfontosabb napja általában a szerda délelőtti vita szokott lenni – itt tárgyalják a legjelentősebb témákat. Most két napirendi pontot tűztek ki, mind a kettő szorosan kötődött Magyarországhoz. Az EP-képviselők jó része már nem is Orbán Viktorral, hanem a magyar kormánnyal szemben tehetetlennek tűnő Európai Bizottsággal és a tagállamok tanácsával elégedetlenkedik, és a források megvonását sürgetik.

A Fidesz parlamenti delegációja felháborodott nyilatkozattal kezdte a napot. Ennek az volt az oka, hogy a Magyarországgal kapcsolatos vitához a Fidesz volt pártcsoportja, az Európai Néppárt egy közleményt hozott nyilvánosságra, amelyhez a magyar Országgyűlés szivárványszínű képét használták illusztrációként. A Fidesz a nyilatkozat tartalmával nem is nagyon törődtek, de felháborítónak tartja

az ízléstelen provokációt és tiltakozik a magyar államiság és a nemzeti függetlenségünk minden magyar ember szívének egyformán kedves szimbólumának méltatlan megcsúfolása ellen! Több tiszteletet a magyaroknak!

 

Az első napirendi pont keretében az Európai Tanács június 24-25-i csúcstalálkozójáról szóló vitában a legtöbb felszólaló bírálta a nemrég elfogadott magyar törvényt, amely megtiltja az LMBTQI-tartalmak megjelenítését a kiskorúaknak szánt anyagokban. Több képviselők felszólította a Tanácsot és a Bizottságot, hogy lépjenek előre a jelenleg is zajló, 7. cikk szerinti eljárásban és teljeskörűen alkalmazzák az új költségvetési feltételrendszert.

Egyes felszólalók a demokráciára, a jogállamiságra és a médiaszabadságra más országokban leselkedő veszélyre figyelmeztettek, míg mások védelmükbe vették a magyar jogalkotást, és tiszteletet követeltek a nemzeti hatóságok által hozott döntések iránt.

Ursula von der Leyen bizottsági elnök úgy fogalmazott, hogy bár voltak fontos témák a csúcstalálkozón, de mégis a Magyarországgal kapcsolatos vita vált a leglényegesebb üggyé, mert uniós alapértékeket érintett. A másik napirendi pont tárgyalása során, ahol a melegeket a pedofilokkal összemosó jogszabály, illetve a Magyarország és Lengyelország ellen folyó 7. cikk szerinti eljárásról volt szó, Vera Jourová bizottsági alelnök azt mondta, hogy a magyar jogszabály többek között az audiovizuális irányelvet, az e-kereskedelmi irányelvet, a szolgáltatások és az áruk szabad áramlásának elvét is sértik, erre hívták fel írásban is a magyar kormány figyelmét. Jourova hozzátette, hogy az Európai Bíróság esetjoga alapján sem szabad a nemi alapon történő diszkriminációt megvalósítani. Rámutatott arra is, hogy a hátrányos megkülönböztetés felveti az uniós források felhasználásának veszélyét is.

A Fidesz által bírált Európai Néppárt szónoka, Jeroen Lenaerts feltette a kérdést, hogy milyen üzentet sugároz az a fiataloknak, ha azt mondjuk, a homoszexualitás bemutatása veszélyes számukra, és meg kell védeni őket ettől. Szerinte nem a fiataloknak, hanem annak a parlamentnek kell szégyenkeznie, amelyik ilyen törvényt fogadott el. A vállaltan meleg Terry Reintke német zöldpárti képviselő saját szemszögéből világította meg a kérdést:

Amikor felébredek a barátnőm mellett reggel, és szeretetet és hálát érzek, az vetődik fel bennem, hogy miért gyűlölik emberek azt, hogy mi szeretjük egymást?

A képviselő szerint ez a téma mindenkit érint, mert mindenkinek a szabadságáról van szó, a szabadság, illetve a gyűlölet és az elnyomás Európája között kell választani – jelentette ki.

A máltai Cyrus Engerer szivárványszínű pólóban mondta el beszédét. Ő az a képviselő, akit évekkel ezelőtt felfüggesztett börtönre ítéltek, mert kompromittáló felvételeket küldött szét a partneréről, aki korábban szakított vele.

Minden gyereknek és tinédzsernek hozzá kell férnie az információkhoz, hogy tudják, ha úgy érzik mások, akkor semmi gond nincs ezzel. Szabad velük barátkozni, elfogadni őket, azért vagyunk itt, hogy reményt adjunk

– mondta a politikus. Gwendoline Delbos-Corfield, a hetes cikkelyes eljárással foglalkozó parlamenti jelentéstevő úgy kalkulált, hogy 2022 végére juthatunk el odáig, hogy az eljárás végén megvonhatják Magyarország szavazati jogát a tagállamok tanácsában.

Nem engedhetjük meg, hogy egy demokratikus testületben egy nem demokratikus kormány is szavazzon

– jelentette ki a francia képviselő. Győri Enikő fideszes képviselő azonban úgy vélte, hogy a magyar kormányt bíráló politikusok a parlamentet rögtönítélő bírósággá változtatták, közben megerőszakolják az uniós jogot, és elterelik a figyelmet a Covid-válságról és a migrációról.

Szokjanak hozzá, hogy Európa nem csak az Önöké. Mi nem akarjuk megmondani Önöknek, hogy hogyan éljenek, és hogyan neveljék a gyerekeiket. De Önök sem mondhatják ezt meg nekünk!

– ajánlotta hallgatósága figyelmébe Győri Enikő. A Fidesz politikájának egyik lelkes híve volt a cseh néppárti Michaela Sojdorova, aki a magyar kormánypárt kilépésekor mélységes sajnálkozásának adott hangot az EUrologus tudósítójának. Sojdorova azonban most az egyik cseh napilapban megjelent magyar kormányhirdetést lobogtatva arról beszélt, hogy

félretájékoztató kampányt folytat a magyar kormány külföldön, ezt el kell utasítani.

Az Európai Parlament egy állásfoglalást fogad majd egy Magyarországgal kapcsolatban. A tervezet szerint ebben az szerepel, hogy mindaddig ne kapjon a magyar kormány uniós forrásokat, amíg nem garantálják, hogy mindenkinek tiszteletben tartják és megvédik emberi jogait. A vitában erre már reagált is a Néppártban maradó, KDNP-s Hölvényi György, aki azt mondta:

Ha a törvény támadná a homoszexuálisok jogait, elsőként lépnék fel ellene.

A vita végén Vera Jourová cáfolta azokat a híreket, miszerint az Európai Bizottság felfüggesztette volna a magyar helyreállítási terv vizsgálatát, és emlékeztetett arra, hogy a tervekről a tagállamok szakminisztereit tömörítő Tanács jogosult döntést hozni.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!