A tagállamok EU-hoz akkreditált nagykövetei ezekben az órákban tárgyalnak a hatodik szankciós csomagról, amelynek a legvitatottabb pontja, hogy a javaslat szerint az EU fél éven belül leállítaná az orosz olaj vásárlását. Magyarország azonban ezt nem hajlandó elfogadni, Orbán Viktor péntek reggeli rádiónyilatkozatában a magyar gazdaságra ledobott atombombához hasonlította a javaslatot – a háborús helyzetben az atombombás megközelítést többen különösen ízléstelennek tartották – és arról beszélt, hogy egy-másfél éves haladékkal semmire sem menne az ország, mert legalább öt évre lenne szükség, de még így is nagyon költséges az átállás.

A kiszivárgott hírek szerint Magyarország – és Szlovákia – eleve kapott volna haladékot 2023 végéig, ezt megtoldanák még egy évvel, 2024 végéig. Csatlakozott a halasztás kérőkhöz Csehország is, esetükben 2024 közepéig biztosítanának átmenetet, de csak abban az esetben, ha a Transalpine csővezeték nem készül el hamarabb. Ugyanakkor Magyarország továbbra is elégedetlen ezzel az ajánlattal.

Szakértők és politikusok is arra hívják fel a figyelmet, hogy Orbán Viktor ezt a vitát – és a vétót – szeretné felhasználni arra, hogy a korrupció miatt befagyasztott helyreállítási alap forrásaihoz hozzájusson Magyarország és az egész átállás költségeit uniós pénzből lehessen finanszírozni.

Ha ma nem sikerül megegyezésre jutni, akkor a nagykövetek akár egész hétvégén folytatják a tárgyalást, a francia elnökség mindenképpen szeretne eredményre jutni napokon belül.