Hirtelen halált halt a washingtoni szenátusban a múlt héten a demokraták azon javaslata, amely megtiltaná Donald Trump amerikai elnöknek, hogy a kongresszus jóváhagyása nélkül további katonai hadműveleteket indítson Irán ellen, ha esetleg az Izraellel kötött tűzszünet megbukna vagy Teherán folytatná az atomfegyver fejlesztését. A voksolás kimenetele papírforma volt, hiszen a többségben lévő republikánusok azt vallják, hogy az elnöknek mint a hadsereg főparancsnokának alkotmányos joga elrendelni a nukleáris létesítmények lebombázásához hasonló akciókat, ha meg kell védeni az USA nemzeti érdekeit, a szövetségeseit vagy a fegyveres erőit.
Az amerikai alkotmány rendelkezik a háborúindítás jogáról, ám azt nem rendezi világosan. Az első cikkelyben kimondja, hogy „a Kongresszus hatáskörrel bír arra, hogy hadat üzenjen, adjon ilyenkor zsákmányolási és megtorlási engedélyeket, és szabályokat alkosson a szárazföldi és tengeri foglyokra vonatkozóan”. A második cikkelyben viszont úgy rendelkezik, hogy „az elnök a főparancsnoka az Egyesült Államok hadseregének, hadihajóhadának és a tagállamok milíciáinak, mikor ezt az Egyesült Államok tényleges szolgálatába hívják”.
