Szociáldemokrata, zöldpárti és főként néppárti EP-képviselőkkel találkozott Brüsszelben Márki-Zay Péter, aki az Európai Bizottság két tagjával, Vera Jourova jogérvényesülésért és Elisa Ferreira kohéziós alapokért felelős biztossal is egyeztetett.
A politikus brüsszeli tudósítóknak tartott tájékoztatóján elmondta, hogy vezető néppárti politikusok támogatják, hogy a Mindenki Magyarországa Néppárt (amely a Mindenki Magyarországa Mozgalom mellett párhuzamosan működik) az Európai Néppárt tagja legyen. A tagfelvétel során azonban számolniuk kell azzal, hogy ha már van egy tagpárt az adott országból, akkor annak döntő szava lesz a tagfelvétel során. A Fidesz már kilépett, de a Kereszténydemokrata Néppárt még tagja a pártszövetségnek, így a KDNP megvétózhatja az MMN tagságát. Márki-Zay szerint sokat javítana a helyzetükön, ha az EP-választásokon képviselőket tudnának küldeni Brüsszelbe, és úgy látja, erre jó esélyük van. Hozzátette, hogy csak februárban dől el, kik szerepelnek a pártlistán, de nem kizárt, hogy azt ő fogja vezetni. Ugyanakkor továbbra is Hódmezővásárhelyi polgármester szeretne maradni.
A pártépítés kapcsán Márki-Zay Péter elmondta, hogy aktivistáinak a száma körülbelül 10 ezer, az MMN taglétszáma pedig jelenleg 438, azonban több mint hatszáz jelentkezést kell még elbírálni. A párt rendelkezésére jelenleg 11 millió forint áll, működésüket adományokból kívánják biztosítani, miközben ügyelnek arra, hogy a Mindenki Magyarországa Mozgalom pénzét ne használják pártépítésre.
Márki-Zay Péter azért is lobbizott Brüsszelben, hogy Magyarország minél hamarabb hozzájusson az uniós forrásokhoz. Abból a szempontból azonban tehetetlennek bizonyult, hogy a magyar kormány továbbra sem teljesíti a szükséges kritériumokat, ezért a források túlnyomó többsége elzárva marad. A hódmezővásárhelyi politikus azonban beszámolt arról, hogy tárgyalásai során nagyon komolyan felvetődött az a lehetőség, hogy az EU egy munkacsoportot telepítsen Magyarországra, amely irányítaná a pénzek elosztását és felhasználását. Ez a modell működik a csatlakozásokra váró országok esetében, amelyek az úgynevezett előcsatlakozási alapokat használják fel.
A kormányra nem merik rábízni, de az EU szétoszthatná a pénzt, és akkor a fejlesztések elindulhatnak
– mondta Márki-Zay, aki szerint ebben még a kormányt is érdekeltté lehet tenni, mert így a fideszes önkormányzatok is kapnának pénzt.
A kormány is lobbizzon ebbe az irányba
– javasolta a politikus. Kitért arra is, hogy a magyar közélet nagyon sok szegmenségt érintették a megbeszélései, így például szóba került a szuverenitásvédelmi törvény is.
A szuverenitásvédelmi törvény minden szála Oroszországhoz vezet, csak azért nem oroszul írták, mert az furcsán nézne ki
– foglalta össze a véleményét.