Egyszer már nekifutott az Európai Parlament 2021-ben egy pernek, amelynek révén az Európai Bizottságot akarták számon kérni, hogy miért nem indították meg Magyarországgal szemben az uniós pénzek befagyasztását eredményező jogállamisági eljárást. Telt-múlt az idő, a jogállamisági eljárásról az Európai Bíróság kimondta, hogy megfelel az uniós jognak, lezajlottak a magyar választások 2022-ben, aztán – immár elkerülve a látszatát is annak, hogy be akarna avatkozni a magyar belpolitikai folyamatokba – két nappal az újabb fideszes kétharmad után a brüsszeli testület bejelentette az eljárás megindítását. Ennek révén Magyarország továbbra sem fér hozzá közel 20 milliárd euróhoz, mert az Európai Bizottság szerint a korrupciós kockázatok miatt veszélyben lenne az adófizetők pénze. A per pedig okafogyottá vált és lekerült a napirendről.

Utólag elmondhatjuk, hogy akkor a Parlament fenyegetése nem hatotta meg túlzottan az Európai Bizottságot, ami őket érdekelte, az a bírósági zöld jelzés, illetve a magyar választások időpontja volt.

Most ismét pert akasztana az Európai Bizottság nyakába az Európai Parlament és ismét Magyarország miatt. És persze megint a pénzekkel összefüggésben. Az ügynek három vetülete és ennek megfelelően három lehetséges kifutása van.
1. jogi eljárás, megjósolhatatlan időtartamban és kifutással,
2. politikai megoldás, ami valamiféle alkut feltételez,
3. Magyarország teljesít mindenféle elvárást és az ügy emiatt válik okafogyottá, ráadásul ebben az esetben egy csomó pénzhez is hozzájut az ország.

Jogon innen és túl

Az ügy első ránézésre jogi természetű. Sőt, jogászok számára kifejezetten ínyencfogás lehet, mivel ilyen jellegű perrel az Európai Bíróság még nem találkozott. Azzal persze semmi gond, hogy egy uniós intézmény megtámad egy bizottsági jogi aktust, erre lehetősége van. Azt viszont még pontosan nem tudjuk, hogy a per mire fog irányulni.

A cél talán az lenne, hogy a Magyarországnak járó pénzek felszabadításáról szóló tavaly decemberi brüsszeli döntést semmisítse meg a bíróság. Azonban nem azt akarja kimonda(t)ni az Európai Parlament, hogy a Bizottság rosszul mérte fel a helyzetet és az igazságszolgáltatási reform mégsem valósult meg Magyarországon. Erre hivatkozással tett ugyanis elérhetővé a brüsszeli testület 10,2 milliárd eurónyi kohéziós forrást. A Parlament valami olyasmivel érvel, hogy Orbán megzsarolta az EU-t és csak azért hagyta jóvá (pontosabban nem vétózta meg), hogy Ukrajnával elindulhassanak a csatlakozási tárgyalások, mert pénzt kapott érte. Valóban, az Európai Bizottság tavaly december 13-án délután döntött, a tagállami vezetők pedig másnap reggel találkoztak. És bár akkor Orbán az ülés előtt hallani sem akart Ukrajna csatlakozásáról, nem sokkal később végrehajtotta az emlékezetes “ugorjunk ki kávézni, ha már kiküldtek” műveletet, mialatt a többiek elfogadták a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről szóló döntést.

Úgy tudjuk, a jogi érvelés részben arra irányul, hogy az Európai Bizottság a pénzfelszabadítással elő kívánta segíteni, hogy a tagállamok vezetői számára egy döntés sikerrel kecsegtessen. Márpedig az Európai Bizottságnak tevékenysége során senki más érdekét előrébb helyezve nem szabad eljárnia, mert ez nem fér bele uniós kötelezettségeinek keretébe.

Az eljárás az Európai Bíróság előtt éveket vesz igénybe. Kérdés, hogy ha sikerrel jár a kereset, akkor mi történik? Megsemmisítik a bizottsági döntést, így nem volt jogos a Magyarországnak az ítéletig kifizetett pénz? Ha abból a pénzből már megépült néhány út, iskola, stadion és kórház, akkor azokat le kell bontani? Vagy a magyar tanároknak vissza kell fizetniük a fizetésemelésüket? Lehetetlen kérdések, nincs is rájuk jó válasz.

Von der Leyen bőrére megy a játék?

Ha túllépünk a jogi okoskodáson (amely persze még mindig a legfontosabb szempont), akkor láthatjuk a téma politikai vetületét. Az Európai Parlament nem ereszti Orbánt. Minden egyes döntést figyelemmel kísérnek és számonkérnek, bármilyen, Orbánnak tett kedvezmény vörös vonal számukra, aminek átlépése következményekkel jár. És ebben széles körű konszenzus alakult ki, az Európai Parlament hétből öt pártja támogatja ezt a pert.

És bármennyire is növelni fogja az Orbánnal szimpatizáló szélsőjobboldali tábor a mandátumainak számát, a jelenlegi előrejelzések szerint még mindig kevesen lesznek ahhoz, hogy meg tudják akadályozni ennek az ötpárti masszív többségének a szándékát. Akik nagyon sok mindenben nem értenek egyet, de Orbán Viktor elítélése kapcsán nincs közöttük vita. Olyannyira, hogy ennek a folyamatnak az élére állt az Európai Néppárt. És olyannyira állt az élére, hogy a pár napja általuk csúcsjelöltnek, következő bizottsági elnökjelöltnek megválasztott Ursula von der Leyennel is hajlandóak szembemenni.

Orbán Viktor miniszterelnök egyeztet Emmanuel Macron francia elnökkel, Olaf Scholz német kancellárral, Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével és Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével a decemberi EU-csúcs megkezdése előtt

MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Ha ma kezdődne a per, akkor a tárgyalóteremben a felperes képviselője a néppárti házelnök, Roberta Metsola lenne, az alperes nevében pedig párttársa és támogatottja, Ursula von der Leyen járna el. A helyzet azért sem mindegy, mert ha Von der Leyen el akarja nyerni az EP támogatását (amely az állam- és kormányfők javaslata alapján megválasztja az Európai Bizottság elnökét), akkor nem adhat ekkora támadási/zsarolási felületet. A helyzetet azonban itt nem tudjuk feloldani, mert ahhoz az kellene, hogy az Európai Bizottság vonja vissza ezt a döntését – ez biztosan nem fog megtörténni.

Illiberális út

A gordiuszi csomót huszárosan metszené ketté és a pereskedés elkerülésével még pénzt is spórolna az EU-nak az lehetőség, hogy a magyar kormány megfelel az uniós elvárásoknak, tiszteletben tartja az ajánlásokat, állásfoglalásokat, ítéleteket és békejobbot nyújt Európa nagy részének. Hogy ez valóban csak egy elvi lehetőség, azt bizonyítja, hogy ezt az eszmefuttatást is és most be is fejezzük.

A per megindításához az EP elnökének a jóváhagyása kell. A parlamenti pártok frakcióvezetőiből álló Elnökök Értekezlete csütörtökön tárgyal a kérdésről. A Jogi Bizottság állásfoglalása értelmében a per megindításának határideje március 25.

Európai Parlament

MTI/EPA/Ronald Wittek

Brüsszelnek igaza van

Mindenesetre az Európai Bizottság áll a per elé. Christian Wigand szóvivő az EUrologusnak azt mondta, hogy tudomásul veszik az EP jogi bizottságának erre vonatkozó határozatát. Hozzátette:

A Bizottság emlékeztet arra, hogy ilyen határozat meghozatalakor az alkalmazandó uniós jogszabályokban meghatározott szigorú határidők és feltételek kötik. Magyarország minden olyan bizonyítékot benyújtott, amelyet a Bizottság megkövetelt igazságszolgáltatása függetlenségének bizonyításához. A Bizottságnak ezért jogi kötelezettsége volt e határozat elfogadása.

A szóvivő kijelentette, a Bizottság álláspontja szerint az uniós joggal teljes mértékben összhangban jártak el, és meg fogják védeni ezt a döntésüket az uniós bíróságok előtt.