Védelem és biztonság, Ukrajna támogatása és csatlakozása – e témák körül forog majd a szerdai koppenhágai informális uniós csúcstalálkozó. Az informális kifejezés nem jelent rendkívüli csúcsot, minden soros elnökség tart hasonló találkozót, amelyet a hagyományos csúcstalálkozóktól eltérően nem Brüsszelben, hanem az adott tagállamban rendeznek – most Dániában. Az ilyen események kevésbé kötöttek, a végén nem fogadnak el úgynevezett zárókövetkeztetéseket, elsősorban politikai vitákat folytatnak le abban a reményben, hogy a kötetlen formátum alkalmasabb az őszintébb, szókimondóbb eszmecserére.
Témákat természetesen itt is meghatároznak, de itt is érvényes, hogy bármelyik állam- vagy kormányfő saját maga is kezdeményezheti egy ügy megtárgyalását. Mindenesetre Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke nem meglepő módon a védelmet és Ukrajnát nevezte meg központi témaként. A vezetők előtt áll egy fontos feladat: javaslatokat kell tenniük egy olyan ütemterv főbb mérföldköveire, amelyeken keresztül 2030-ra Európa felkészült lesz minden külső fenyegetés elhárítására, leküzdésére.
„A készenlét magában foglalja a modern hadviseléshez szükséges képességek és katonai készenlét fejlesztését és bevetését. Ez azt jelenti, hogy biztosítani kell egy olyan védelmi ipari bázist, amely stratégiai előnyt biztosít, és készen áll a legmodernebb innovációk és a gyors, tömeges gyártás megvalósítására a háború forgatagában” – áll abban az EUrologushoz eljuttatott 8 oldalas dokumentumban, amelyben Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke vázolja az ütemtervre vonatkozó szempontokat, javaslatokat. Ez az anyag már a vezetők előtt van, arra lehet számítani, hogy az október végén esedékes rendes EU-csúcsra már véglegesíteni fogják az anyagot.
„Meg kell teremtenünk az eszközöket az Európai Unió szintjén a tagállamok bevonásával, mert ennek a munkának a nagy része a tagállamokon fog keresztülmenni. Úgy értem, hogy a projektekkel kapcsolatos munka nagy része a tagállamokon keresztül fog menni” – mondta egy magas rangú tanácsi illetékes, aki rálát a csúcstalálkozók előkészítésének folyamatára.
Szóba fog kerülni az európai drónfal is, amelynek tíz ország – közöttük Magyarország – is a részese lesz, bár a tárgyalások erről csak múlt héten kezdődtek meg.
Az viszont biztos, hogy az orosz drónfenyegetéssel szemben az EU hasonló eszközökkel fog fellépni. Már csak azért is, mert lényegesen olcsóbb drónokra drónokkal vadászni, mint vadászrepülőgépek méregdrága rakétáival. A drónfal az egyik fontos eleme lesz az EU újrafelfegyverzésének, továbbá kiemelt projektje annak a 150 milliárd eurós beruházási keretnek, amelyről a tagállamok korábban már döntöttek és amelynek terhére már benyújtották költségvetési igényeiket. A helyzetet érzékeltetve egy tanácsi tisztviselő arra hívta fel a figyelmünket, hogy
a keret kétharmadát, azaz 100 milliárd eurót a keleti szárny megerősítésére használnak fel.
„Minden eurónak a közös biztonságunkat és a stratégiai autonómiánkat kell erősítenie. Mindez az európai védelmi ipar megerősítéséről, az innováció ösztönzéséről, a versenyképesség fokozásáról és a munkahelyteremtésről is szól. Hasonlóképpen fel kell használnunk az ukrajnai háborúból levont tanulságokat, többek között azáltal, hogy megerősítjük az ukrán védelmi iparral való együttműködést, Ukrajna egyedülálló tapasztalataira építve” – áll Antonio Costa tagállami vezetőknek küldött meghívólevelében.
Arról is vitáznak majd Koppenhágában, hogy milyen irányítási munkamegosztást alkalmazzanak. Várhatóan a védelmi miniszterek nagyobb szerepet kapnak majd, tekintettel arra, hogy a beruházások a tagállamokban valósulnak meg. Ugyanakkor az állam- és kormányfőknek fent kell tartaniuk a politikai irányítást, legalábbis ezt fogja javasolni Antonio Costa.
Ukrajna ügyében az a kiindulási alap, hogy Oroszország megduplázta a támadásait, és nincs arra utaló jel, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök hajlandó lenne találkozni Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, esetleg Donald Trump amerikai elnök jelenlétében. Ebben a helyzetben az EU további támogatásokat szeretne nyújtani Ukrajnának, s ennek fontos eleme a zárolt orosz vagyon kérdése. Erről eszmecsere várható, döntés biztosan nem.
A legnagyobb vita és a legerősebb magyar érintettség talán az ukrán csatlakozás témájában várható.
Ukrajna uniós csatlakozási folyamatának is folytatódnia kell. Ukrajna reformtörekvései a háború dacára is figyelemreméltók. Biztosítanunk kell, hogy ez a lendület a csatlakozás felé tett valódi lépésekben is tükröződjön
– írta erről Antonio Costa. A magyar kormány nem így gondolja: Orbán Viktor továbbra is blokkolja az egyes tárgyalási fejezetek megnyitását. Emiatt az Európai Tanács elnöke egy olyan javaslaton dolgozik, amelynek lényege, hogy a tárgyalási fejezetek megnyitásához legyen elég a minősített többség, a lezáráshoz viszont változatlanul szükség legyen az egyhangú döntésre. Ehhez az kell, hogy ezt a megoldást minden tagállam támogassa.
Ez a megközelítés rejthet egy kiskaput Orbán Viktor számára.
Ha a magyar miniszterelnök hozzájárul ahhoz, hogy a fejezetek megnyitását többségi szavazással is el lehessen dönteni, azzal semmilyen korábbi vállalását nem sérti meg. Ugyanakkor még mindig fenntarthatja az ellenszavazatát, amivel azonban nem akadályozza a folyamatot. Bár sokat beszélnek erről, nem biztos, hogy ez ebben a formában elő fog kerülni. Maga az ötlet egyébként nem új, pár éve Németország már javasolta ezt, de akkor nem ment át a tagállamokon.
„Ha az elnök úgy látja, hogy nincs esély arra, hogy ez keresztülmenjen, akkor nem fogja ezt előterjeszteni. Jelenleg, a kapott visszajelzések alapján nincs az a benyomása Costának, hogy ez teljesen lehetetlen” – fogalmazott nagyon óvatosan egy magas beosztású tanácsi tisztviselő az EUrológusnak.
Bóka János európaügyi miniszter minderről némi csúsztatással fogalmazott a Harcosok Órájában
Németh Balázsnak. Bóka szerint Brüsszel az uniós jog kreatív értelmezésével vagy megkerülésével, minősített többséggel döntene olyan kérdésekben, amelyekben jelenleg egyhangú döntés szükséges. Itt azonban nem „Brüsszel”, vagyis nem az Európai Bizottság a kezdeményező, hanem van erre egy széleskörű tagállami igény. Másrészt pedig szó sincs létező jogszabályok megkerüléséről vagy áthágásáról, hanem azok módosítását tartalmazza a javaslat. Ezzel kapcsolatban egyébként az Európai Bizottság nem foglalt állást.
Ha egy országot objektív okok nélkül visszatartanak, annak ellenére, hogy megfelel a kritériumoknak, az egész bővítési folyamat hitelessége veszélybe kerül
– jelezte egy szóvivő. Fontos tudni, hogy bár a csatlakozási tárgyalásokat Magyarország blokkolja, az ukrán joganyag átvilágításának a folyamata olyan jól áll, hogy valószínűleg Ursula von der Leyen akár már Koppenhágában is bejelentheti: ez a munka lezárult, ami egy nagyon jelentős lépés a csatlakozási felkészülésben.
Az informális csúcstalálkozót követő napon, csütörtökön lesz az Európai Politikai Közösség hetedik csúcstalálkozója, amelyet egy éve Magyarország is megrendezett. Ez a laza szövetség a legtöbb európai országot tömöríti, az orosz és a fehérorosz vezetést leszámítva mindenki a meghívottak között van. Ennek napirendje hasonló lesz az informális csúcséhoz, tárgyalnak a vezetők majd az általános biztonsági helyzetről, arról, hogyan lehet Európát erősebbé tenni, és szó lesz a kábítószer-kereskedelemről, valamint a migráció különböző aspektusairól is.
