Az eljárás még 2018-ban indult, amikor az Európai Parlament kétharmados többséggel, az úgynevezett Sargentini-jelentésben 12 pontban foglalta össze a magyar jogállamisággal kapcsolatos kifogásait, és elküldte a tagállamoknak azzal, hogy indítsák el az eljárást. Ez meg is történt, azonban az eltelt időben még mindig nem jutottak tovább a kormányok az első lépcsőn és csak meghallgatásokat tartottak, amelyek keretében felrótták a kifogásokat a magyar kormánynak, a kormány jelenlévő képviselője pedig válaszolt. Így volt ez most, Bóka János szerint ezek a kritikák csak a nyomásgyakorlást szolgálják.
Most azért támadnak bennünket, mert a béke pártján állunk és az Európai Unió háborúpárti többsége a hetes cikkes eljárást is egy olyan eszköznek tekinti, amivel Magyarországra nyomást lehet gyakorolni
– jelentette ki még a meghallgatás előtt a magyar EU-ügyi miniszter. A szokásos forgatókönyv szerint az Európai Bizottság jogállamiságért felelős biztosa, az ír Micheal McGrath felsorolta a legutóbbi, májusi meghallgatás óta eltelt fejleményeket, illetve megemlítette a főbb, folyamatban lévő ügyeket. McGrath a következő listát tárta a kormányok képviselői elé:
- A Szuverenitásvédelmi Hivatal újságírókkal és médiaorgánumokkal szembeni intézkedései. A Bizottság tavaly októberben úgy döntött, hogy a Bírósághoz fordul a szuverenitási törvény miatt.
- A közélet átláthatóságáról szóló törvénytervezetet, amelyeknek elfogadását az Országgyűlés elhalasztotta. A Bizottság komoly aggályait fejezte ki a magyar hatóságoknak a jogszabály-tervezettel kapcsolatban.
- Az Alaptörvény 15. módosítása, amelynek értelmében a gyülekezési szabadságról szóló törvényt használták fel több nyilvános tüntetés – elsősorban a Pride-ok – betiltására az úgynevezett gyermekvédelmi törvény megsértése miatt.
A biztos kijelentette, hogy az Európai Bizottság szerint az eljárás továbbra is indokolt, mert
hasznos lehetőséget kínál a politikai párbeszédre, és mindaddig fenn kell tartani, amíg az azt kiváltó kérdések megoldatlanok maradnak.
Marie Bjerre, a soros elnökséget betöltő dán kormány EU-ügyi minisztere visszautasította, hogy a meghallgatás – ahogy Bóka mondta – a politikai nyomásgyakorlás eszköze lenne.
Komoly aggodalmak merültek fel a jogállamiság megsértésével kapcsolatban. Ma nagyon határozottan léptek fel a tagállamok. Ezért azt gondolom, hogy ez nem az utolsó meghallgatásunk lesz Magyarországról a 7-es cikk szerinti eljárás keretében. Több tagállam is intézkedéseket akar látni. A párbeszéd folytatódni fog, mert kiállunk európai értékeinkért – jelentette ki a dán politikus. Bóka János az ülés előtti nyilatkozatában azt is mondta, hogy “nehéz komolyan venni az eljárást, mert sem a formátum, sem a résztvevők nem alkalmasak erre”.
Az eljárás következő szakasza az lenne, hogy a tagállamok négyötödöt többséggel kimondják, Magyarországon veszélyben vannak az uniós értékek és ajánlásokat fogalmaznak meg a magyar kormánynak. Ehhez 21 tagállam támogatására van szükség, jelenleg körülbelül 18-20 kormány lenne hajlandó továbblépni, amely lényegesen több, mint egy évvel ezelőtt volt, azonban még mindig nem elegendő.
