Ebben az évben eddig nem volt olyan uniós csúcs, ahol Magyarország hozzájárulásával fogadták volna el a találkozót végén az Ukrajnával kapcsolatos álláspontot. Formálisan az EU-csúcsok után kiadott dokumentum – szemléltetve az EU egységét – csak valamennyi tagállami vezető támogatásával fogadható el. Ez alól vált rendszeres kivétellé az ukrán fejezet, ami külön anyagként, 26 vezető egyetértésével kerül a jegyzőkönyvekbe. Ez történt most is, s bár Orbán Viktor a budapesti október 23-i megemlékezés miatt késett a találkozóról, az ukrán vitát nem zárták le nélküle, de Magyarország nem támogatta az állásfoglalást.
Az Európai Tanács ma fontos üzenetet közvetített: az EU elkötelezett Ukrajna sürgető pénzügyi szükségleteinek kielégítése mellett a következő két évben, beleértve a katonai és védelmi erőfeszítéseinek támogatását. Oroszországnak azonnal le kell állítania a háborút
– közvetítette a tárgyalótermi hangulatot az X-en Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke. Az EUrologus egy magas rangú tanácsi illetékestől úgy értesült, hogy a vezetők rendkívül fontosnak nevezték “az Ukrajna pénzügyi szükségleteinek támogatására irányuló erős elkötelezettséget”, külön említve a védelmi és katonai kiadások támogatását. A 26-os körben elfogadott dokumentum 8. pontja szerint
az Európai Tanács ezért felkéri a Bizottságot, hogy a lehető leghamarabb terjesszen elő pénzügyi támogatási lehetőségeket Ukrajna finanszírozási szükségleteinek értékelése alapján, és felkéri a Bizottságot és a Tanácsot, hogy folytassák a munkát annak érdekében, hogy az Európai Tanács a következő ülésén visszatérhessen erre a kérdésre.
Ennek a támogatásnak egy központi eleme a befagyasztott orosz vagyon felhasználása. Erre vonatkozóan egyelőre a pénzt kezelő Belgiumnak vannak fenntartásai, így befagyasztott összegből Ukrajnának átadni tervezett mintegy 140 milliárd euróval kapcsolatban csak a célt sikerült meghatározni:
Az uniós jognak megfelelően Oroszország eszközeit mindaddig le kell zárni, amíg Oroszország be nem szünteti az Ukrajna elleni agresszív háborúját, és meg nem téríti az Ukrajna elleni háború által okozott károkat
– fogalmaz a szöveg. Orbán Viktor azt sem akarta támogatni, amikor az amerikai elnök erőfeszítéseit méltatta a többi vezető. Az állásfoglalásban ugyanis ez is szerepel:
Az Egyesült Államok és Európa folyamatos diplomáciai erőfeszítései és Ukrajna béketeremtő készsége ellenére Oroszország fokozta Ukrajna elleni rakéta- és dróntámadásainak intenzitását, különösen a civil lakosságot és a polgári infrastruktúrát célozva, ezzel is bizonyítva, hogy Oroszországnak nincs valódi politikai akarata az agresszív háború befejezésére és az érdemi béketárgyalások megkezdésére.
A tagállamok leszögezték, hogy kulcsfontosságú felgyorsítani az ukrán védelmi ipar további támogatására, fejlesztésére és az abba történő beruházásokra irányuló munkát, valamint elmélyíteni az együttműködést és az integrációt az európai védelmi iparral, “Ukrajna egyedülálló tapasztalataira és szakértelmére támaszkodva”.
Azt is kijelentették a 26-ok, hogy az EU rendíthetetlenül támogatja Ukrajna uniós tagság felé vezető útját. Azt javasolják, hogy nyissák meg az első tárgyalási fejezetet Ukrajnával – ez az, amit Magyarország blokkol. Hangsúlyozzák a vezetők azt a bővítési alapelvet, hogy érdemek szerint kell haladni, márpedig Ukrajna ennek alapján jogosult lenne a tárgyalások megindítására. Az Európai Bizottság értékelése szerint nemcsak az alapvető kérdések, hanem a belső piac és a külkapcsolatok klaszterei terén is adottak a feltételek a fejezetek megnyitására.
Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója magyar újságíróknak nyilatkozva azt mondta, hogy szerinte “a szankciók tönkreteszik Európát és nem teszik tönkre Oroszországot”. Orbán úgy látja, hogy Oroszország nem omlott össze gazdaságilag, hanem komoly növekedést produkált az elmúlt években és “képes finanszírozni a háborús gépezetét”. Orbán Balázs szerint ez összefügg az európai versenyképesség hanyatlásával.
Az európai cégek kétszer, háromszor, négyszer ötször annyit fizetnek az energiáért, mint mondjuk a kínai vagy az amerikai versenytársaik. Ha ez tovább folytatódik mondjuk három négy, öt évig, akkor meg fognak szűnni európai cégek, meg fognak szűnni európai munkahelyek, vissza fog esni a termelés, és gazdaságilag az Európai Unió össze fog omlani
– mondta Orbán Balázs, aki mindezt az úgynevezett Draghi-jelentésből olvasta ki. Felhozta az orosz energia kivezetésének szándékát is, ami ellen “Magyarország minden rendelkezésére álló eszközzel tiltakozni fog”.
Nem engedhetjük meg, hogy Magyarország és a magyar emberek fizessék meg egy olyan háborúnak az árát, amihez semmi közünk, és ami egyébként nem visz minket közelebb semmilyen konfliktus lezárásához
– jelentette ki.
