„Oroszország háborút hozott a földünkre, ezért fizetnie kell. Ennek az egyik módja, hogy nyomást gyakoroljunk rájuk… a befagyasztott pénzügyi eszközök felhasználásával” – mondta Volodimir Zelenszkij az Európai Tanács ülése mellett szervezett megbeszélés utáni sajtótájékoztatón. Oroszország „nagyon fél” attól, hogy az EU meghozza ezt a döntést, amelyben az uniós vezetők „közel állnak” a megállapodáshoz — tette hozzá az ukrán elnök.
A béke felé vezető útról azt mondta, hogy bármely életképes megoldás azzal kezdődik: „akarat kell hozzá, leülni és beszélni”, egyedül a nyomás fokozása fogja rákényszeríteni az oroszokat, hogy tárgyalóasztalhoz üljenek.
Az ukrán elnök így összegzett a sajtóban elég sikertelennek értékelt washingtoni útjáról, amely során Donald Trump elnökkel tárgyalt: “Mit is mondhatnék? Vannak washingtoni szankciók Oroszországgal szemben, immár még több. Nincs Putyin-Trump találkozó Magyarországon és egyelőre nincsenek Tomahawkjaink sem”.
Arról, hogy miről beszélt a zárt ajtók mögött Zelenszkij a huszonhat tagállami vezetővel (Orbán ekkor még a Békemeneten vett részt), az Eurológus Európai Tanácsi forrásból úgy értesült: Zelenszkij elnök tájékoztatta a vezetőket az orosz támadások legújabb hullámáról, amelyek polgári célpontok és ukrán energetikai infrastruktúra ellen irányultak. Kitért Ukrajna pénzügyi helyzetére, valamint az ukrán fegyveres erők legsürgetőbb szükségleteire és a tűzszünet elérésére irányuló közelmúltbeli nemzetközi erőfeszítésekre is. Az állam- és kormányfők egyetértettek abban, hogy Oroszország nem hajlandó érdemi párbeszédet folytatni a béke megteremtése és a háború befejezése érdekében, valamint abban is, hogy továbbra is nyomást kell gyakorolni Putyinra, hogy tárgyalóasztalhoz üljön.
A megbeszélésről kiszivárgott hírek szerint Zelenszkij elnök megköszönte az európai vezetőknek a 19. szankciós csomag közelmúltbeli elfogadását, valamint azt, hogy biztosították, az EU hosszú távon is ki fog állni Ukrajna mellett. Az ukrán elnökkel folytatott tárgyalás után a tagállami vezetők immár Zelenszkij nélkül folytatták az Ukrajnával kapcsolatos megbeszéléseket, főként arról, hogyan lehet a legjobban biztosítani Ukrajna pénzügyi szükségleteit 2026-ban és 2027-ben.
Sajtótájékoztatóján szót ejtett Zelenszkij arról is, hogy miközben az EU folyamatosan támogatja Ukrajnát a háborújában, éppen az utóbbi miatt immár az ukránoknak is van olyan technológiájuk, amire meg az EU-nak van és lesz szüksége. Ezért sok szó esett ma is a tárgyalóasztalnál a tudás és technológia megosztásáról és a közös hadiipari termelésről. Amit biztosan tudok, az az, hogy az Európai Uniónak nagy és közös arzenálra van szüksége és erről jobb, ha minél többet tudnak az oroszok is, amikor ellenük szervezkednek – mondta.
Végül kitért az ukrán-kínai viszonyokra is Zelenszkij, aki egy japán újságírói kérdésre fogalmazott, hogy annyit biztosan tud, hogy Kína segíti Oroszországot és nem érdekelt abban, hogy Ukrajnát segítse.
Az EU-csúcs biztonság- és védelempolitikai zárókövetkeztetései úgy fogalmaznak, hogy az orosz agresszió „egzisztenciális kihívást” jelent az Európai Unió biztonsága számára. Ennek fényében az Európai Tanács határozott elköteleződést vállalt arra, hogy 2030-ig jelentősen felgyorsítja Európa védelmi készültségét, hogy az unió autonómabbá válhasson, koordináltabban tudjon fellépni, és minden irányból képes legyen reagálni a biztonsági kihívásokra.
Az ukrán relevanciájú pontok között kiemelendő, hogy az Európai Tanács külön kitért a védelmi-technológiai és ipari bázis megerősítésére: cél, hogy csökkenjenek a stratégiai függőségek, amelyeket az ukrajnai konfliktus is feltár. Külön hangsúlyt kaptak az olyan képességek, mint a lég-, drón- és légi védelem — ezek tehát nem csupán a nyugat-ukrajnai határ menti helyzet miatt relevánsak, hanem az EU keleti oldalán a közvetlen fenyegetések miatt is.
Emellett az Európai Tanács az együttműködés bővítésére szólította fel az unió tagállamait és az ipari szektort: az uniós védelmi ipar, beleértve a kis- és középvállalkozásokat kulcsszerepet kap abban, hogy gyorsan és nagy volumenben tudjanak felszerelést, képességeket előállítani — ez pedig közvetlenül érinti azon tagállamokat is, amelyek az ukrán front közelében helyezkednek el.
Külön hangsúlyt kapott az a pont is, hogy az Európai Tanács „különösen” fontosnak tartja az ukrán együttműködést: az Unió kész arra, hogy Ukrajna integrálódjon a védelmi iparba, részt vegyen az innovációban és korszerű technológiákban. Ez azt jelenti, hogy nem csupán segélyek- vagy fegyverek biztosításáról van szó, hanem arról is, hogy Ukrajna gazdasági-ipari partnerként jelenjen meg az európai védelmi láncban.
